Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Tóth Attila: Ellenreformáció, abszolutizmus és a városok. Kőszegi tisztújítások 1672 és 1681 között

pedig Preiner Mátyás, és a két felekezet megosztozott a 12 magisztrátusi helyen.

44 Pászthory azonban 1677 márciusában meghalt, a következő tisztújításig a pozícióját az evangélikus Leopold Natl vette át. Az április 24-én megtartott választáson az elhunyt városbíró helyére Tallián Péter, soproni harmincados került, akit még az előző évben Kollonich Lipót juttatott be a tanácsba. A harmincados polgármesterré történt kinevezése súlyosan sértette a soproni polgárság Önérzetét, Tallián ugyanis nem rendelkezett városi házzal, így a tanács urainak a külvárosban álló harmincados házig kellett kísérniük új elöljárójukat.

43 Ügy tűnik, a kamarai biztosok jelenléte állandósult a tisztújításokon. Minthogy azonban a városokban továbbra is nehéz volt egy-egy hivatalra, vagy tanácsosi helyre megfelelő katolikus személyt találni, ezért a mandátumok nemesek megválasztását szorgalmazták. Az akadályok leküzdésének másik módja az volt, hogy a kamara saját embereit ültette valamelyik fontosabb hivatalba. Ám mivel az egész tanácsot nem lehetett nemesekből és kamarai tisztségviselőkből összeállítani, még mindig bekerültek a magisztrátusokba olyan katolikusok is, akik más körülmények között nem juthattak volna semmiféle hivatalhoz. E kényszerszülte megoldásnak a gyökereire Volkra Ottó szavai világítanak rá a leghívebben: „A városházán a katolikusoknak kell előnybe lenniük, akár tudnak valamit, akár nem."*

6 Igazságtalanság lenne viszont azt állítani, hogy a kamara jóvoltából városi hivatalhoz jutott személyek egyike sem értette a dolgát. Preiner Mátyás soproni városbíró a maga korában igen képzett és művelt embernek számított, iskoláit Sopronban és Bécsben végezte. 1662-ben lépett Nádasdy Ferenc szolgálatába. Előbb gazdatisztként, majd Nádasdy udvartartásának vezetőjeként szolgálta urát. 1680-ban Sopron város polgármestere lett, és a város gazdasági ügyeinek intézése volt az egyik fő feladata. A hatékonyabb gazdálkodás érdekében új urbárium és telekkönyv bevezetését szorgalmazta a város jobbágyfalvaiban.

47 Kőszeg esetében azonban olyan új jelenségeket regisztrálhatunk, amelyek megkönnyítették a kormányzat rekatolizációs törekvéseinek végrehajtását. Megkezdődött ugyanis a város életében korábban kulcsszerepet játszó evangélikusok áttérése. Közülük az első, Ujváry András, a város egykori nótáriusa volt. Ö 1671-ben a német templom elvételére készülő Széchenyi György győri püspököt és kísérőit mentette meg a felbőszült nép haragjától.

48 1672-ben városi jegyzőként tagja volt azon bizottságnak, amely a templomhoz tartozó javak és kegyszerek átadásáról tárgyalt a városi plébánosFelhő, 1946. 260. P

. Haas Tschány's Ungarische Chronick von Jahre 1670. bis 1704. Sajtó alá rend. Paur Iván. In: Magyar Történelmi Tár. 5. Pest, 1858. (továbbiakban: Tschány, 1858.) 34-35. p. Tallián 1676-os szenátori kinevezését említi: Házi]enő: Soproni polgárcsaládok, 1535-1848. 1. köt. Bp., 1982. 331. p. Idézi: Felhő, 1946. 261. p. Payr György - Payr Mihály krónikája, 1584-1700. Jegyzetekkel eil. Heimler Károly. Sopron, 1942. (továbbiakban: Payr krónika, 1942.) 74. p. (Soproni krónikák; 2.) Chernél, 1878. 99. p. 223