Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Herényi István: Nyugat-Magyarország a honfoglalás korában

gisztrált e vidéken.

4 Ugyanakkor egész Nyugat-Magyarországon 54 vasteleppel kell számolnunk, amelyek nagy része az avarok előtti időre mutatnak, és azok többségét az avarok is használták. Ez volt ugyanis az avarság nyugati határvidéke, és itt szerelték fel a nyugatra induló avar seregeket, amely sok vasat igényelt. A vastelepen avar őrség bizonyosan volt.

3 Közvetlen a honfoglalás előtt legalább 100 avar települést kell figyelembe vennünk. Az avar autonómia felbomlása után bajor-frank őrségek őrizték az avar földet. A szárnyas lándzsák elterjedése - Cák, Keszthely (Fenékpuszta) Kisfalud (Kázmérdombja), Kőszegszerdahely, Marcaltő, Ravazd (Szentvilibald dombja), Rábakecöl, Sopronkőhidas, Zalakomár (Kápolnapuszta)

6 - ezt jól mutatja. A nyelvészeti források kevesebb adatot tartalmaznak e vidékre, mint a régészetiek. Ezek ugyanis avarnak jelzik Carnuntumot, Savariát és Castellum Guntionist, németnek Kensit, Pingaut, Salapiugot, Velikét és Blatinski gradot (Mosaburgot).

7 Csánki alapműve pedig megemlíti az avarok alattvalóit, a szláv vasmunkásokat. Erre utalnak a Rednek helyek és helynevek. A Repce mellett kettő (Liebing), a Rába mellett kettő (Rönök), a Felső-Örségben egy (Rud), Veszprém körül Ajkarendek, Zalában pedig Csabrendek.

8 Janitsek Jenő, Nyomárkay István, Zoltán András professzorok véleménye szerint - a Rednekek felül - legfeljebb 10 honfoglalás kori helynév ismeretes. Dénes József kutatásai szerint azonban csak a 13. században keletkezhettek, ekkor telepítették őket. Ugyanezt elmondhatjuk a felsőlendvai uradalomról is.

9 Egy 1208-ban kelt oklevél szerint Lyndwa terra a Héderek és Gut-Kcledek adománybirtoka volt. Erre mutat Wolfer és Heydricus villa (Héder), valamint Miklós ispán birtoka (Gut-Keled), mellette a királyi jobbágyoknak volt hét falva, nevük ismeretlen.

10 Ezen kívül e területen feküdt a kercai őrök falva, Zala terra, villa Thone (Dobra), villa Rodina (Roprecsa). A vasvári hospesek falva, terra Norsa (Norsinc), terra Tompé, Balbi Jakab földje, terra Belenug, terra Joswuna, terra Muncu (Domonkosfa?). Összesen 12 falu és 7 terra (föld). A falvak nagy része szláv nevet viselt, a terrák személyes birtokok voltak. Csallány Dezső; Archeologi.se

he Denkmaeler der Awarenzeit in Mitteleuropa. Schrifttum und Fundorte. Bp., 1956. Térkép Heckenast Gusztáv - Nováki Gyula - Vastagh Gábor - Zollay Endre: A magyarországi vaskohászat története a korai középkorban. A honfoglalástól a XIII. század közepéig. Bp., 1968. 58-59. p. 6 Herényi, 1996. 256. p. 7 Herényi, 1996. 325-329. p. Csánki Dezső: Magyarország ttörténeti földrajza a Hunyadiak korában. 2. köt. Bp., 1894. 771., 789. p.; 3. köt. Bp., 1897. 98., 249. p. Dénes József: A felsőlendvai uradalom azonosítása. In: Savaria. A Vas megyei múzeumok értesítője. 23/3. [köt.] Pars archaeologica, 1996-1997. Szerk. Ilon Gábor. Szombathely, 1998. 369-379. p. Urkundench des Burgenlandes und der angrenzenden Gebiete der Komitate Wieselburg, Odenburg und Eisenburg Bd. 1. Die Urkunden von 808 bis 1270. Bearb. Hans Wagner. Graz-Köln, 1955. (továbbiakban: UBB Bd. 1.) 83/1208. (Publikationen des Instituts für Österreichische Geschichtsforsung. Siebente Reihe) 22