Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Herényi István: Nyugat-Magyarország a honfoglalás korában

Ugyanerre az időre esett Szentgotthárd telepítése 18 faluval. Ez magyar településnek számít, csupán Kalindics és Csörötnek mutatnak szláv beütést. Ezután térjünk át Pribina fejedelemségére. Pribina a 9. század első felében Nyitráról menekülve kíséretével együtt került Blatniski gradra (Mosaburg). A fejedelemség határait csak hozzávetőlegesen tudjuk megadni. Területe északon a Rábánál, nyugaton a Kucsenitzánál, délen a Muránál, keleten pedig a Zala, Válicka vonalában volt. Nyitott volt a határ Karantánia felé, e részen valószínűleg több szlovén település volt. Kniezsa szerint „... am wahrscheinlichsten können wir eine kajkawisch-slowenische Schicht wahrnehmen. Einen intensive Berührung des Ungartums (spräter) mit den Slowenen bezeuget. Diese intensive Berührung aber konnte anderswo alles in Pannonién stattfinden."

11 A Conversio Bavariorum szerint, Liutprand érsek 850-ben, illetve Adelwin érsek 865-ben számos templomot szentelt fel Pribina birodalmában, és ezek túlnyomó többsége bajor nevet viselt. így a fejedelemség lakosságának nagy része bajor területről került ki (Sanditt, Ermperth, Salapiug, Mosaburg, Dudleipin, Ussitin, Buisuniza, Betrobia, Stepiercen, Lindvolveschirichun, Kensi, Wiedhereschirienun, Issonnsgrimeschirichun, Deptaschrechirichun, Pladmineschirichun, továbbá Untimat, Ortahu, Wende, Spizzun, Termperh, Firkeze, Celle, Stradoch, Weritaes, Cuadtinaha, Mizzilich). Nem zárható ki annak a lehetősége, hogy Ozun (Ostfiasszonyfa, Vasasszonyfa, Győrasszonyfa), valamint Varsány a Marcal mellett, Varsány Veszprém megyében talán a hunokkal, vagy az avarokkal beköltözött, alán etnikum lehetett. Bár egyes történészek általában elfogadott felfogása szerint az Asszonyfalvák királynői birtokot jeleztek, ez azonban nem zárja ki, hogy előtte avar telepesek lakták azokat, sőt, hogy telepesek már a királynő előtt is alánok voltak. Az Asszonyvásár helynév igencsak emlékeztet Jászvásárra.

12 Nem vitatható, hogy a nyugat-magyarországi térületeken, de másutt is a Kárpát-medencében, maradtak őslakosok, akik az évszázadok folyamán összeolvadtak a magyarsággal. Bár éppen területünkön nem hagyható figyelmen kívül Teotmár salzburgi érsek 900-ban a pápához írt levele. Az érsek tudomása szerint a magyar-morva seregek Pannónia nyugati részét teljesen elpusztították. Ez az értesülése valószínűleg csak a vezető rétegre vonatkozhatott, hiszen az új hatalomnak is szüksége volt dolgozó szolgákra.

13 Láttuk az előzőekben, hogy 875-ben az avarok még sértetlenül lakták a Carnuntum és a Savaria közötti területet, Pribina fejedelemsége pedig ekkorra megszűnt. Költő László régész vörsi feltárása a régészet eszközeivel megállapította az avar-magyar együttélést. Sokkal vitatottabb kérdés a magyarok megtelepedése a Kárpát-medencében. A törzsek, nemzetségek elhelyezkedését az ország területén ma sem tudjuk teljes bizoSegédkönyv a szlavisztikai szemináriumi gyakorlatokhoz. Kniezsa István válogatott írásaiból. Vál. és az előszót írta Kiss Lajos; szerk Kiss Lajos, Nyomárkay István. Bp., 1994. 189. p. 12 Herényi, 1996. Ozun-Asszony: 74, 85., 89., 116-117., 126., 149., 251. p.; Varsány: 29., 45-46, 51., 78., 111, 128, 133-134, 138, 166, 260, 263, 272, 274, 291-293, 299, 303, 310-311, 338, 385386, 388-389, 405, 418. p. 13 UBBBd. 1.20/900. 23