Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Herényi István: Nyugat-Magyarország a honfoglalás korában

HERÉNYI ISTVÁN NYUGAT-MAGYARORSZÁG A HONFOGLALÁS KORÁBAN A Századok 1997. évi 1. számában vita indult Kristó Gyula A magyar állam megszületése című könyvéről. Takács Miklós és Révész László régészek vitatták Kristó újabb hipotézisét a magyarság tiszta nomádságáról, valamint a szlávok honfoglalás eló'tti és utáni szerepléséről. Számos kérdéscsoport került a vita kereszttüzébe, és ez indított engem is arra, hogy e viták kapcsán mintegy „reprezentatív felmérésként" rámutassak NyugatMagyarország honfoglalás eló'tti és utáni népességére.

1 Nyugat-Magyarország honfoglalás eló'tti és honfoglalás kori állapotát két államalakulat jelzi. Északon az avar vazallus állam, délen Pribina fejedelemsége.

2 Az avar vazallus állam - amely Carnuntum és Savaria között terült el - nyugati és keleti határa csak valószínűsíthető'. Nyugaton a Lajta mentén a Marcha Wangariorum, keleti határa a Rába és Marcal vonalán a Balatonig nyúlt. Ez a vazallus államalakulat az avar tudun, illetve a kagán kérésére 804-ben Nagy Károly védnöksége mellett jött létre. Az avarok a szlávok állandó zaklatásai következtében kényszerültek erre a lépésre, és ez a kérés nem volt alaptalan. Bizonyítja ezt, hogy 800-ban kitört a szlávavar háború, amelynek Nagy Károly vetett véget azzal, hogy az avarok mellett harcba szállt. Egy 843-ból származó oklevél még említette az avarok (hunok) országát, egy alig 30 évvel késó'bb, 875-ben oklevél szerint a Savaria és Carnuntum között lakó és meghódolt avarok továbbra is bírták e területet, amelyet Nagy Károlytól kaptak. Ekkor azonban már az avar autonómia megszűnt és beleolvadt a frank grófságba.

3 Ez a terület minden bizonnyal a 9. század végén is még avarok által lakott terület volt, és legfeljebb szláv vasmunkásokkal (rednekek) számolhatunk vagy nyolc településen. E térség homogén avar terület benyomását kelti. A terület népességére vonatkozó régészeti adatok - azaz sírok - sűrű avar településrendszerre utalnak. Csallány Dezső' régész térképe mintegy 50 avar temetőt reTakács Miklós: A 10. századi magyar-szláv viszonyról és a honfoglaló magyarok életmódjáról. Néhány megjegyzés Kristó Gyula: A magyar állam megszületése című könyvéről. = Századok (továbbiakban: SZ) 1997. 1. sz. 169-215. p.; Révés* László: Kristó Gyula könyvéről. = SZ 1997. 1. sz. 215-233. p.; Kristó Gyula: A honfoglalók régészeti hagyatékának keltezéséről. Rendhagyó válasz bírálóimnak. = SZ 1997. l.sz. 234-275. p. " Herényi István: Magyarország nyugati végvidéke, 800-1242. [Bp.], 1996. (továbbiakban: Herényi, 1996.) 57-75. P

. 3 Herényi, 1996. 22. p. 21