Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

B. Benkhard Lilla: Kőszeg város déli védművei

jelent meg, itt az újonnan beépített városárkot, az új fő térre nyíló homlokzatok sorát láthatjuk. Mögöttük szinte szerényen húzódik meg az Alsókapu átalakított tömbje. A szintenkénti 2-2 lőrésablakot l-l nagyobb ablakra cserélték fel, és a homlokzatot kváderes sarok-, illetve kapuarmírozással látták el. A Zwingerig tartó városfal helyén híd áll. Ugyanakkor az Alsókapu előtt a mai Városház utca épületei sorakoznak. Ezek sorát egy külön álló „házacska" zárja, amelyre érdemes felfigyelni.

18 A törtvonalú Városház utca beépülése a 19. századi városi kataszteri térképeken is jól nyomomon követhető.

19 Szerencsére a 19. század második felében több fényképfelvétel is készült a kaputoronyról, így pl. azok, amelyeken a déli külső, illetve az északi belső oldal látszik.

20 Közismert és sokszor publikált ábrázolásokról lévén szó,

21 ezért itt csak röviden említjük. A zömök, kétemeletes épület tömegét tekintve nem sokat változott az évszázadok folyamán. Lényegében az 1746-ban készült városfestmény ismert képét mutatja, de a Kari Schubert-féle metszeten látható, ekkorra már jócskán leromlott homlokzati kialakítással. A külső oldalon lévő egykori felvonóhíd csörlőnyílásait érdemes külön is megemlíteni. A felvételek közül Pávetits Károlynak a Fő tér felől készült képét emeljük ki, mely talán jobban érzékelteti az eredeti szituációt. Figyeljük meg a kép középpontjában hátul álló kaputornyot és a mai Fő u. 1. számú lakóépület kis toronyszerű kiugrásának vonalát, továbbá a kettő között lévő tört ívű beépítést. (4- kép) A korai, a 13-15. századból származó írott források mindig az egész védelemről szólnak, konkrét megjelöléssel sohasem találkozunk. A városi lét feltételeként szabott erődítések ebben az időben aligha voltak meg, legalábbis mindenütt időtálló anyagokból és teljes hosszúságban. Fennállása óta a város státusa többször változott. A 13. századi földesúri - Kőszegiek - alapítású településből 1336-ban királyi város lett,

22 majd 1392ben ismét földesúr, nevezetesen a Garaiak kezére került.

23 Helyzetét lényegesen megváltoztatta az, az új és sajátos jogállás, miszerint 1445 és 1647 között - egy rövid időszakot kivéve - Habsburg-zálogbirtok lett, és az alsó-ausztriai tartományokhoz került.

24 Az új státus természetesen kihatással volt a védelemre is, amelyet így közvetlenül Bécsből, konkrétan Alsó-Ausztriából irányítottak. A török fenyegetettség árnyékában különösen fontossá vált a Bécs előtt álló kicsiny, de várral rendelkező hely védelme, megerősítése. Egy későbbi, az 1860-as években készült fényképen még szerepel. „Kőszeg Szabad Királyi Városa Térképe. Felmérte J838/39-i'k Eszt[endő]ben Kovatsits Zsigmond Tfekmtejtes Nfemjes Vas Vármegye hites mérnöke" Eredetije a Kőszegi Városi Múzeumban található. Valójában a Vas Megyei Levéltár Kőszegi Fióklevéltárában (továbbiakban VaML KFL) lévő telekkönyv melléklete. VaML KFL Térképtár T 14. Kőszeg kataszeri térképe, 1859. Az érdekelt területek az előbbin 60. és 61. valamint 89. számmal szerepelnek. A lebontott Alsókapu archív felvételei, é. n. Magántulajdon. 21 Pl. Lelkes 59. p. 44. kép, 60. p. 45. kép; Bariska, 1982. 245-259. p.; Bariska - Németh, 1984. 49. p.; Szövényi István: Topográfiai kérdések Kőszeg város történetében. = VSZ 1963. 3. köt. (továbbiakban: Szövényi, 1963.) 90. p. Horváth Ferenc - Kiss Mária: Kőszeg szabad királyi város Titkos Levéltára. = VSZ 1963. 3. köt. 66. p. Hazai Okmánytár. Kiadják Ipolyi Arnold, Nagy Imre, Véghelyi Dezső. 7. köt. Bp., 1880. 428. p. Bariska István: A szabad királyi várossá válás ára. In: Bariska - Söptei, 2000. 59T10. p. 160