Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

B. Benkhard Lilla: Kőszeg város déli védművei

4. kép A? Alsókapu, előtti szakasz a Fő tér 1. számú épülettel. Fotó: Pávetits Károly, 1880 előtt (KÖH Fotótár Hsz- 147.390) I. Ferdinánd jó érzékkel már 1530-ban hozzáfogott a falak javításához, és a tornyok megépítéséhez, ami jó húsz évig tartott. Az 1532. évi ostrom után a város szinte teljesen romokban hevert.

25 A „sebek begyógyítása" a 16. század végéig elhúzódott. A folyamatos, szinte szakadatlan építkezésekhez a város minden esetben Bécsből várt építési felügyelőt, kamarai biztost, kőművest, egyben oda számolt el.

26 Az 1532-ben lezajlott ostrom leírásaiból kitűnik, hogy bár a török sereg mind a négy oldalról támadott,

27 a legnehezebb harcok nem a városkapunál, hanem a nyugati és északnyugati oldalon, a vár és a Felsőkapu környékén zajlottak,

28 és ennélfogva a veszteségek is ott voltak a legnagyobbak.

29 Nem sokkal az ostrom után maga Jurisics Miklós kért az uralkodótól tervet, eszközt és építőmestert a harcokban megrongálódott Több forrás szerint, lásd Bariska, 1982a. 40-45. p. A levéltári források különböző anyagainak feldolgozásáét dr. Bariska István és Söptei Imre levéltárosok végzik. Munkájukat, segítségüket ezúton köszönöm. Jurisics Miklós jelentése I. Ferdinánd királynak. Kőszeg, 1532. augusztus 28. Bariska, 1982a. 34. p. Lásd a 25. jegyzetet B. Benkhard, 2002. 400. p. 161