Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Pálffy Géza: Egy meghatározó kapcsolat Európa és Magyarország között a 16. század második felében: Lazarus Freiherr von Schwendi (1522-1583)

rozó, aminek kiváló bizonyítéka a városi páncélgyártók és fegyverderék-készítők 1586. évi céhszabályzata, amely a következőket mondta ki: „... ami pedig a páncélgyártók mestermunkáját illeti, annak nürnbergi vagy augsburgi szokás szerint kell készülnie."*

5 Végül szintén Schwendi szorgalmazására, de természetesen szakértő itáliai hadiépítészek tervei alapján vett komoly lendületet az országrész várainak és központjának, Kassának az erősítése és modernizálása is.

46 Schwendi főkapitány mindezeken túl örökre beírta nevét a magyar katonai igazságszolgáltatás történetébe is. Bár az jólismert, hogy 1570-ben a speyeri birodalmi gyűlésen meghatározó szerepet játszott a német gyalogosok és lovasok egységes hadiszabályzatainak kidolgozásában,

47 hasonlóan jelentős magyarországi tevékenysége ez ideig szinte teljesen feledésbe merült, jóllehet ennek még európai összehasonlításban is nagy jelentősége van. Schwendinek ugyanis nem a speyeri volt az első kísérlete egy egységes hadiszabályzat létrehozására. Az 1566. évi felső-magyarországi hadjárat idején magyar kapitányokkal, magyar és latin nyelven külön-külön szabályzatot dolgoztatott ki a magyar gyalogosok és lovasok (huszárok) számára, melyek a magyar katonaság legkorábbi általános jellegű hadiszabályzatai voltak.

48 Jelentősegük még annak ismeretében is óriásinak tartható, ha tudjuk, hogy - az 1571-ben Mainzban kiadott németekkel ellentétben

49 - végül nyomtatásban sohasem láttak napvilágot. A magyar országgyűlés - a birodalmi rendekkel ellentétben - sohasem erősítette meg a szabályzatokat. A magyar nemesség ugyanis mindvégig tartott attól, hogy egy másik társadalmi csoport, nevezetesen a magyar végvári és mezei katonaság is megszerezze az önálló katonai igazságszolgáltatás privilégiumát.

50 A magyar rendek ellenállása dacára ez mégis megtörtént. Lazarus von Schwendinek - a hadiszabályzatok kidolgoztatása mellett - az eddig ismert első, és már nem csupán ideiglenes jelleggel működő magyar hadbíró, Wékey Ferenc 1566. évi kineve„Was aber das panzemmeher rneisterstück betreffen thut, soll es nach Nürnberger oder Auspurger geworúieil gemacht und gelialten werden." Kemény Lajos: Kassai fegyvergyártókról. = Archaeológiai Értesítő, 1905. 273. p. Domokos, 2000. passim; Pataki Vidor: A XVI. századi várépítés Magyarországon. In: A Bécsi Magyar Történeti Intézet Evkönyve. 1. évf. Szerk. Angyal Dávid; közrem. Károlyi Árpád. Bécs, 1931. 111-119. p., Kassára legújabban: H. Németh, 1997. 147-153. p. Erbern, Willielm: Ursprung und Entwicklung der deutschen Kriegsartikel. = MIOG Erg.-bd. Wien, 1901. 473-529. p.; Uő.: Kriegsartikel und Reglements als Quellen zur Geschichte der k. u. k. Armee. In: Mitteilungen des kaiserlichen und königlichen Heeresmuseums im Artilleriearsenal in Wien. 1. Wien, 1902. 1-200. p.; Möííer, Hans-Micliaeh Das Regiment der Landsknechte: Untersuchungen zu Verfassung, Recht und Selbstverständnis in deutschen Söldnerheeren des 16. Jahrhunderts. Wiesbaden, 1976. 31-40. p. (Frankfurter historische Abhandlungen; 12.); Pálffy Géza: Katonai igazságszolgáltatás a királyi Magyarországon a XVI-XVII. században. Győr, 1995. (továbbiakban: Pálffy, 1995.) 2933. p. Pálffy, 1995. 72-81. p. Staatsarchiv Nürnberg. Ansbacher Reichstagsakten Bd. 43. nr. 59. Pálffy, 1995. 77-98. p. 112