Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Pálffy Géza: Egy meghatározó kapcsolat Európa és Magyarország között a 16. század második felében: Lazarus Freiherr von Schwendi (1522-1583)

formok végül az 1570-es évekre összességében kitűnő eredményt hoztak: egy szinte teljesen új határvédelmi övezet, a Kassa központú felső-magyarországi főkapitányság végleges kialakulását. Ennek volt előretolt keleti bástyája, mondhatnánk „fiókkapitánysága" a Szatmár központú tiszántúli kapitányság. Az alapokat azonban nagy hadjáratai idején, 1565 és 1568 között még maga Schwendi rakta le. Mivel a jólműködő határvédelem egyik, ha nem a legfontosabb feltétele a végvárak zsold- és élelem-ellátása volt, Schwendi javaslatára 1567. április elején Miksa király Felső-Magyarországon új pénzügyigazgatási hivatalt hozott létre. Az új kormányszerv, a Kassa székhelyű Szepesi - értsd: felső-magyarországi hatáskörű - Kamara legfőbb feladata - a bécsi Udvari Kamara alárendeltségében - az volt, hogy az ott lévő várak ellátásához biztosítsa az országrész anyagi erőforrásait.

41 Hasonlóképpen a végvárak fegyver- és hadianyag-utánpótlása érdekében állította fel Schwendi 1567 áprilisában a felső-magyarországi főhadszertárnok-helyettes tisztét, amelyett először, 1567 és 1573 között a cseh származású Adam von Wieznick töltött be.

42 Az új hivatalnok bécsi felettes főhadszertárnoka alárendeltségében azt a megbízatást kapta, hogy rendszeres szemlék révén tartsa nyilván a várak hadianyag-készleteit, majd intézkedjen a Német-római Birodalomból, az osztrák és cseh tartományokból érkező ágyúk, kézi lőfegyverek és hadianyag beszerzéséről, majd elosztásáról. Mindezeken túl az ő feladata lett a várakban szolgáló hadszertárnokok és tüzérek munkájának, elsősorban a kassai hadszertár és a hozzá tartózó műhelyek - ágyúöntöde, kovács-, lakatos-, ács- és hajóépítő-műhely, lőpor- és fűrészmalom - működésének ellenőrzése és segítése is.

43 Schwendi hadjáratai idején számos osztrák és német - főként nürnbergi és ausgburgi - tüzér, fegyver- és páncélgyártó, és egyéb mesterember kezdett itt dolgozni, akik közül sokan a háborús időszak befejeztével már nem tértek vissza hazájukba, hanem Kassán telepedtek le, és vagy a királyi hadszertárban, vagy polgárjogot szerezve saját céhes műhelyeikben dolgoztak. Néhányuknak maga Schwendi járta ki a városi tanácsnál a polgárjogot.

44 Különösen a fegyverkészítő mesterek jelenléte volt meghatáAcsády Ignác: A pozsonyi és szepesi kamarák. In: Acsády Ignác: Két pénzügy-történelmi tanulmány. Bp., 1894- 1-133. p.; Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig. Bp., 1946. 147-165. p. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai. III. Hatóság- és hivataltörténet; 1.); Szűcs Jenő: A Szepesi Kamarai Levéltár, 1567-1813. Bp., 1990. 279 p. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai. I. Levéltári leltárak; 7.) Wieznik kinevezése: ÖStA HKA Niederösterreichische Herrschaftsakten W-61/C/90/B. rote Nr. 300/2. fol. 735-736.; ÖStA KA Best. nr. 151. Prága, 1567. április 16. Pcüffy Géza: A főkapitányi hadiipari műhely kiépülése Kassán és nyersanyagellátó forrásai. In: Végvár és környezet. Szerk. Petercsák Tivadar, Pető Ernő. Eger, 1995. 183-221. p. (Studia Agriensia; 15.); Vő.: A Habsburg Birodalom hadigazdasági kapcsolatai a magyarországi végvárrendszerrel a 16. század második felében, a kassai királyi hadszertár példáján. In: írott és tárgyi emlékeink kutatója. Emlékkönyv Bánkúti Imre 75. születésnapjára. Szerk. Mészáros Kálmán. Bp., 2002. 61-78. p. Számos remek példa H. Németh htván: Kassai polgárok és katonák a 16. században. A hadsereg beköltözésével járó társadalmi és közigazgatási jelenségek a felső-magyarországi városok életében a Mohácsot követő évtizedek során. = Levéltári Közlemények, 1997. 1-2. sz. (továbbiakban: H. Németh, 1997.) 184-185. p. 111