Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Pálffy Géza: Egy meghatározó kapcsolat Európa és Magyarország között a 16. század második felében: Lazarus Freiherr von Schwendi (1522-1583)

mi rendszer kiépítését. Ennek létrehozása a korabeli Közép-Európa egyik legfontosabb katonai és gazdasági kihívása volt, hiszen az osztrák, a német és a cseh területek védelme, de egyúttal a megfogyatkozott Magyarország - amely még így is mintegy 120.000 km

2-nyi területű volt - megmaradása is ettől függött.

15 Az új határvédelem kiépítéséhez elengedhetetlenül szükség volt a Magyar Királyság Kassától keletre fekvő, északkeleti területeinek János Zsigmond erdélyi fejedelemtől való visszaszerzésére, aki ezt az országrészt részben még apjától, Szapolyai Jánostól örökölve, részben pedig fegyverrel megszerezve, a török szultán vazallusaként birtokolta. Sőt a bécsi hadvezetés helyzetét jelentősen nehezítette, hogy a fiatal fejedelem csapatai Báthory István váradi főkapitány - a későbbi lengyel király - vezetésével 1564- szeptember elején elfoglalták Szatmár várát, amely a Tisza folyótól az erdélyi határig húzódó területek kulcsa volt, valamint megszállták a bányáiról híres és tekintélyesebb jövedelmeket biztosító Nagybányát is. Bár János Zsigmondnak az országrészből való kiszorítására Thelekessy Imre (1559-1560), majd Zay Ferenc felső-magyarországi főkapitányok (1560-1565) vezetésével már 1556/1557-től több kísérlet történt, ezek csupán részleges és átmeneti sikerekkel jártak.

16 Ebben az akut helyzetben Schwendi 1565 és 1567 között vezetett hadjáratai alapvető fordulatot hoztak. Miksa császár és király 1564- december l-jén a terület főparancsnokává, azaz felső-magyarországi főkapitánnyá nevezte ki.

17 Schwendi december 15-én utasítását is kézhez vehette, amely katonai téren szinte teljhatalmat biztosított számára a rendelkezésére bocsátott német és magyar csapatok felett,

18 de oly módon, hogy elődje, Zay Ferenc - akit, nem zárható ki, hogy már a schmalkaldeni háboÖsszefoglalőan Pálffy Géza: A török elleni védelmi rendszer szervezetének története a kezdetektől a 18. század elejéig. Vázlat egy készülő nagyobb összefoglaláshoz. = Történelmi Szemle, 1996. 2-3. sz. 173203. p.; L/ó'.: A törökellenes határvédelmi rendszer fenntartásának költségei a 16. század második felében. In: Végvár és ellátás. Szerk. Petercsák Tivadar, Berecz Mátyás. Eger, 2001. 183-219. p. (Studia Agriensia; 22.) Lukinkh Imre: Az északkeleti várháborúk történetéhez 1561—65-ig. = Hadtörténelmi Közlemények (továbbiakban: HK), 1913. (továbbiakban: Lukinich, 1913.) 370-394-, 584-605. p. Még mindig jól használható hthvanfi, Nicolaus: Historiarum de rebus Ungaricis libri XXXIV. Köln, 1622. (továbbiakban: Isthvanfi, 1622.) 373-445. p. 17 ÖStA KA HKR Prot. Reg. Bd. 143. fol. 153.; ÖStA Haus-, Hof- und Staatsarehiv (továbbiakban: HHStA) Ungarische Akten (Hungarica) Allgemeine Akten Fase. 89. Konv. A. fol. 37-38.; König, 1934. 60-61. p. 18 ÖStA KA HKR Prot. Reg. Bd. 143. fol. 164. Lásd még Schwendi esküjével tisztségéről (december 18.): Jankó, 1871. 34- p., Liepold, 1998. 23. p., valamint engedelmességre intő levelek Schwendi kinevezése kapcsán a német gyalogsághoz, különféle felső-magyarországi katonai tisztségviselőkhöz, valamint magyar főtisztekhez, többek között Zay Ferenchez: ÖStA KA HKR Prot. Reg. Bd. 143. fol. 159-160. (december 16. és 19.) 105