Utcanév sem jar énnekem, emlékezés verebi Végh Gyulára (Szombathely, 2001)

DABÓCZY DÉNES: Verebi Végh Gyula műgyűjteménye

A komódok közül ki kell emelni egy 18. század közepi olasz műtárgyat. Eleje szögekben tagolt, a párkányok és a fiókok is követik ezt a tagolást. Diófa borítású, rózsafa, jávor és tiszafa berakással. A szegélylécek feketére pácoltak. A három fiók oroszlánfejes húzói és kulcslyukpajzsai bronzból vannak. Fedőlapján oldalt szamárhátívszerú, középen az előbbiekből kialakított medalion alakú berakás. A fiókosszekrény az un. lombard típusú bútorok szép példája.

49 Ugyancsak 18. századi egy francia komód, melynek alapfája nyárfa, borítása rózsafa. Háromfiókos, alsó párkánya ívelt. Lábai hajlítottak.

50 Múzeumi elképzeléseiben a volt szalonban kapott volna helyet a kínai szekreter, melyet felesége hozott Kínából.

51 Ez a bútor, helyesebben kabinet szekrény a 18. századi kínai lakkművességet prezentálja a gyűjteményben. Alapfája fenyő, melyet hegyikréta alapozás, fekete lakk és arany díszítés fed be. Asztalrésze hajlított lábakon áll, felépítménye kettős ívvel záródik. Ajtajain kínai életkép ábrázolások: dolgozó, sétáló emberek, háziállatok, fák, madarak. Bal oldalán dzsunkán ülő, jobb oldalán halászó emberek. Mindez fekete lakkal és arany díszítéssel. Belseje vörös lakk-technikával készült. Tíz fiókjából négyen zsánerjelenetek, a másik hat fiókon csendéletszerű ábrázolások. Veretei és takaróléce rézből készült.

52 Az egyetlen évszámos bútor egy magyar szekrény. Tömör tölgyfából készült faragott díszítéssel. Felső párkánya tagolt, közepén timpanonszerű oromzattal s benne 1 79l-es évszámmal. Két ajtaján, levágott sarkain és oldalain kartusokban faragott rácsmintás díszítmény. Négy esztergályozott pogácsa lábon áll.

53 Végh Gyula többször említést tett egy fuvola- vagy zenélő óráról, így múzeumának leírásában is. Nagy a valószínűsége, hogy ez nem lehet más, mint a Savaria Múzeum Történeti Osztályának 18. század végi zenélő- és fuvolaórája, ami szekrényórának is nevezhető. Mégpedig azért, mert alsó része egy hasáb alakú és szalagberakással díszített szekrény, melynek ajtaján hat fiókimitáció van, bronz véretekkel és húzókkal. Lábai hasábosak. Tetején hátul és kétoldalt bábos korlát öleli körül a fülke alakú óraházat, melynek sarkait háromnegyed-oszlopok díszítenek. Párkányán elől egy-egy esztergályozott báb, félköríves oromzatán virágfüzéres urnadísz. Az óramű tíz csengős tűhengerrrel, negyedütős szerkezettel ellátott súlyhajtású, hosszúingás, valamint hét dallamot játszó zenélő- és fuvolázó szerkezettel is rendelkezik. Fehér zománcozott számlapja római számos. A szekrényben külön tűhengeres, sípokkal, fújtatóval működő fuvolaszerkezet van. Az óramű hátlapjára van bevésve a készítési hely és a mester neve: „R Schmitt a Kassel in Rihn."

54 A bútoroknak jó része 19. századi, de található köztük thonet-hintaszék is, ami a 20. század elején készült. Tulajdonképpen a magyar, osztrák, francia bútorok a 1 7. századtól a 20. század elejéig terjedő időszakot ölelik át. A textil-gyűjtemény a Savaria Múzeum Történeti Osztályán nyert elhelyezést. Gerincét minden bizonnyal magyar munkák alkotják. Nem ismerve tüzetesen a textil-gyűjteményt, biztosat nem állíthatok. Mindesetre a jegyzéken nagy számmal vanak 18-19. 89