Utcanév sem jar énnekem, emlékezés verebi Végh Gyulára (Szombathely, 2001)

BAJZIKZSOLT: Verebi Végh Gyula élete (1870-1951)

veimet a Társaságnak juttatom."

93 Egyik szenvedélye a katalogizálás volt, s ennek megfelelően katalogizálta a saját könyvtárát, a levéltárát és az ingóságait.

94 „Kacérkodott velem az Ex-libris is..."

95 O maga azonban nem gyűjtötte, de rajzolta mások számára. A saját könyvei némelyikébe is rajzolt, vagy festett a könyv tartalmához vagy stílusához alkalmazkodó ex librist. A művészetek is fontos szerepet töltöttek be Végh Gyula életében, hiszen kora gyermekkora óta mindig rajzolt és festett. Elsó akvarell arcképei Pulszky Ferencet és Liszt Ferencet ábrázolták, akik gyakran jártak náluk. Az előírt iskolai rajzoktatáson felül még Reiszig Adolf, Simkó József, Györgyi Kálmán és Balló Ede tanította. Nagyon rövid ideig járt a „mintarajztanodá"-ba Székely Bertalan óráira. Olajfestéssel csak később, érettségi után próbálkozott. Főleg tájkép tanulmányokat festett, amit különösen a tengerparton Bretagne-ban, Mentone-ban, és Párizs környékén kedvelt. A legjobban azonban tollal, tussal és vízfestékkel szeretett dolgozni. A barátai rábeszélésre ment ki Párizsba, ahol eleinte Juliannái, Benjamin Costant és Jean Paul Laurens osztályában, Colorossinnal az „50 centimos" szabad iskolában, majd Whistler tanítványai között dolgozott, saját bevallása szerint elég szorgalmasan.

96 Hat évi tanulás után azonban úgy érezte, hogy nem tud semmit a festészetről.

97 „Beláttam, hogy a művészi pályára nem vagyok hivatott. Es ez a belátás nem okozott valami nagy csalódást.

98 Soha nem jutott volna eszembe kiállítani saját műveimet. Először is mert nem tartottam ó'^eí erre érdemesnek ••• hiszen azokat csak a maga kedvtelésére készítette." A zene szeretete hagyomány volt a családjában. Ukapja - Végh Ignác - verebi kastélyában állandó zenekart tartott, mely a családi levéltárban őrzött partitúrákból, szólamokból következtetve a karnaggyal együtt legalább 18-20 tagból állhatott. Roser Ferenc, aki később Bécsben működött, volt a karmester. Egy selyemre nyomtatott színlap szerint 1805. április 1 -jén a Vfereben épült színház felavatására hívta meg a közönséget, ahol a Varázsfuvolát adták elő.

100 Természetesen a későbbi nemzedékek is művelték a házi zenét, s a legtöbbre az édesapja vitte. Alapos elméleti képzettség mellett kitűnően zongorázott. O volt a családi zenekultúra vezetője, irányítója.

101 Apján kívül mások is VÉGH GYULA ALKOTÁS KÖZBEN AZ 1940-ES ÉVEKBEN. zenéltek náluk, Mihalovich (SMTöO) REPRODUKCIÓ: SZÉKELY ANIKÓ Ödön, Eötvös Józsefné bá24