Utcanév sem jar énnekem, emlékezés verebi Végh Gyulára (Szombathely, 2001)

BAJZIKZSOLT: Verebi Végh Gyula élete (1870-1951)

Közbenjárását a Magyar Nemzeti Múzeum köszönő irattal és a múzeumi Széchényiemlékérem adományozásával ismerte el. Részt vett az évente más-más városban tartott „Internationaler Verband der Museumbeamten zur Verhütung der Fälschungen" évenkénti gyűlésein. így járt Würzburgban, Salzburgban, Stockholmban, Berlinben, Hamburgban, Freiburgban, Lausanne-ban, Ulmban, és részt vett az 1925. évi párizsi világkiállításon.

64 Az 1928 szeptemberére kitűzött budapesti gyűlés előkészítését már az előző év őszén megkezdte Végh Gyula. Érdeklődött a korona megtekintésének a lehetőségéről, mert nem volt biztos benne, hogy felvehetik-e a programba. Erről a következőket írta: „Tudatában Voltam annak, bogy igen nagy kedvezmény volna, ha minden különös ünnepélyes alkalom nélkül, kizárólag a külföldi szakemberek kedvéért kivennék páncélkamrájából a nemzeti ereklyét, holott még honfitársaink közül is csak k

eVesen láthatták, Vagy éppen tanulmányozhatták azt. De viszont tudtam azt is, hogy a világszerte ismert, sokat vitatott magyar királyi koronának a bemutatása rendkívüli vonzerőt gyakorolna a külföldi tudósokra és a Múzeumi szövetség budapesti összejövetelének tudományos jelentőségét nagyban emelné. Elsősorban gróf Ambrózy Gyulához, az akkor még egyedüli koronaőrhöz, a mi kedves futelekj szomszédunkhozfordultam tehát, magánlevélben kértem kJ véleményét az ügyről. Szerényen csak a koronázásijelvények megtekintéséről írtam. Magáról a koronáról nem igen mertem remélni, hogy azt is megmutatnák, inkább csak a koronázási palástra gondoltam, amelyről tudtam, hogy időnként szellőztetik és minden különösebb szertartás nélkül meg lehet tekinteni."

65 Ambrózy válasza reményteljes volt, de a miniszterelnöki hozzájárulást is be kellett szerezni. Végh Gyula egy felterjesztést küldött a miniszterelnökhöz, de a kultuszminisztert is kérte, hogy támogassa a kérelmét Bethlen István grófnál. Közben a második koronaőr Károlyi Gyula gróf lett, akit szintén tájékoztatott a koronával kapcsolatos rendezvényről. Károlyi megígérte, hogy megbeszéli a dolgot Ambrózyval és Darányi Kálmán államtitkárral. Végül Bethlen megadta az engedélyt a korona megtekintésére, s így felkerülhetett a Múzeumi Szövetség programjába. 1928. szeptember 18-án Budapesten rendezték meg a következő összejövetelt. A fő program a Szentkorona megtekintése volt, s ezt Végh Gyula pályafutása kimagasló eredményének tartotta. A koronát a királyi palotában 80 fő tekintette meg, melyről a kül- és belföldi sajtó egyaránt beszámolt. „A terem közepén, vörös bársonnyal leterített asztalon volt elhelyezve a korona, a jogar, az országalma és a kard, az asztal mellett jobbról-ballról a két koronaőr állt, mögöttük kß alabárdos koronaőr hatalmas alakja, körülöttük nagy körben, arccal a korona felé fordulva, ugyancsak alabárdos őrök, festői fehér, vörössel bélelt gallér köpenyben, kucsmával fejükön... ".

66 A terem másik oldalán alabárdos őröktől vigyázva a koronázási palást volt kiterítve, egy másik asztalon pedig a pannonhalmi palást. A túloldalon a Zsigmond-kápolna miseruháit állították ki. Végül a bemutatóról készített állami jegyzőkönyvek várták a látogatókat. Majd ezután megnézték Hatvány Józsefné bárónő híres porcelán gyűjteményét. A következő napok múzeumok és magángyűjtemények látogatásával, sétákkal teltek el. 19