Utcanév sem jar énnekem, emlékezés verebi Végh Gyulára (Szombathely, 2001)

BAJZIKZSOLT: Verebi Végh Gyula élete (1870-1951)

BUDAPESTI ÉVEK 1917 januárjában kapta meg Jankovich Béla kultuszminiszter sürgönyét, melyben Budapestre idézte őt. Felajánlották neki, hogy választhat a Nemzeti Múzeum vagy az Iparművészeti Múzeum vezetői állása között. Hogy miért pont őrá esett a választás, abban nagy szerepet játszott a „Vasvármegyei Mutörténeti Kiállítás" sikere, a művészettörténeti írásai és előadásai. Elfogadta a felkérést a nem éppen rózsás anyagi viszonyai miatt. „Nem a koronát, hanem a kardot választottam"

49 - írta a naplójába. Tehát az Iparművészeti Múzeum igazgatója lett, nagy hivatalos lakással, a múzeum Üllői úti palotájában.

50 Erről a következőket közölte a helyi sajtó: ,JKz iparművészeti múzeum új igazgatója Végh Gyula nyugalmazott miniszteri osztálytanácsos bozsokj birtokost a vallás és közoktatásügyi miniszter előterjesztésével a király az országos iparművészeti múzeum igazgatójává nevezte kiVégh Gyula a kinevezés folytán Kőszegről hol jelenleg tartózkodik, Budapestre költözik családjával. Távozása súlyos vesztesége a megye közéletének, mely társadalmi és kulturális téren is sokoldalú és erős készültségű egyéniséget veszít benne.''

5I Végh Gyula kinevezése után - már Budapestről - levelet írt a vasi alispánnak, melyben lemondott a gazdasági és állattenyésztési, valamint a járási gazdasági és útügyi bizottsági tagságáról, csak az állandó választmányi tagságát tartva fenn.

52 Programjának első fő pontja a múzeumi gyűjtemények átrendezésének a megvalósítása volt. Ebben rögtön volt egy Vas vármegyei anyag is, hiszen a különösen szép kőszegi patikának — és a raktárban heverő sümegi könyvtár részére - kellett helyet találnia.

53 1919. április 1 -jén Lukács György helyettes közoktatási népbiztos leirata szerint, egészsége helyreállítás érdekében - a további intézkedésig - szabadságolták. Ekkor hazament Bozsokra, ahova magával vitte az édesanyját is. Geinnger Zsigmond szombathelyi kultúrnépbiztos berendelte a városba és közölte vele, hogy őt szemelte ki a szombathelyi múzeum és a szocializálások folytán gyarapodott gyűjtemények rendezésére. Természetesen ő nem fogadta el ezt a megbízatást. Erre táviratban közölték vele, hogy a bozsoki házából az összes műtárgyat szállíttassa be Szombathelyre. A gyógyszerész községi megbízott nemleges jelentést küldött és így megmenekült a beszolgáltatástól. A tanácsköztársaság bukása után visszarendelték a hivatalába, ahol rengeteg elintéznivalója volt: „A szocializált műkincsek visszaadása, a fraknói Eszterházy-gyűjtemény felállítása, a kommunizmus romjainak eltakarítása stb."

54 Közben a román megszállás is rengeteg gondot okozott az Iparművészeti Múzeumnak.

55 A modenai Corvin-kódexek visszaadása érdekében Végh Gyula felszólalt az Olasz-Magyar Társaság alakuló ülésén. Szintén a háborúval függött össze annak a bizottságnak a működése is, amely a trianoni békeszerződés 177. §-a értelmében Magyarországot illető történelmi emlékeknek és műkincseknek Ausztriától való visszaszerzésével foglalkozott. Jegyzéket kellett készíteniük a levéltáraknak, könyvtáraknak, múzeumoknak a követelésekről, amelyet aztán 17