Batthyány Lajos emlékezete (Szombathely, 2000)

Urbán Aladár: Batthyány Lajos miniszterelnöksége a legújabb kutatások tükrében

közé tartozott. A MOIB iratanyagának áttekintése igazolja Batthyány törekvését, hogy a Miniszteri Bizottmányt azzal a célkitűzéssel hozta létre, hogy „a magyar fővárosban a kormány leköltözéséig e szerv képviselje a törvényes hatalmat".

7 Szemere március 25-én érkezett meg Pestre, a MOIB azonban csak március 27-ei kelettel bocsátotta ki nyomtatott körlevelét a hatóságokhoz, amelyben tájékoztatott hivatalba lépéséről. Egyben utasította azokat, hogy a miniszterelnök március 22-ei körlevelében megkívánt háromnaponkénti jelentéseket ezúttal nem Pozsonyba, hanem Pestre továbbítsák.

8 A MOIB létét a Budán székelő kormányhivatalok: a Helytartótanács és a Generalkommando előtt a nádor csak március 29-én legalizálta

9

, és Zichy Ferenc, a helytartótanács helyettes elnöke másnap hagyta meg Almásy Móricnak, hogy a nádori értesítésnek megfelelően ezentúl „a Pesten működő miniszter urakkal" szükség esetén vegye fel a kapcsolatot.

10 Az első megkeresés a MOIB-hoz a Helytartótanácstól érkezett, ahonnan a kamarai alelnök kérésére pénzszállítmány nemzetőri fedezetét kérték Szemerétől.

11 A továbbiakban azután a kamarai alelnök és a Bizottmány közvetlenül kapcsolatba léptek egymással. A MOIB április 2-án nemzetőri kíséretet biztosított a Kassára szállított ezüstpénz-küldeménynek, majd április 9-én a gőzhajóval Bajára szállítandó pénzküldeménynek.

12 Április 4-én a Kamara alelnöke kérte a Bizottmányt, hogy nyugtassa meg a bankjegyek késedelmes beváltása miatt türelmetlen közönséget, hogy csak a megnövekedett igények miatt akadozik a beváltás.

13 A MOIB illetékességének igazi elismerését jelentette, hogy Almásy Móric, kamarai alelnök - nem április 8-án kelt felszólításra - részletes jelentést juttatott el a Bizottmányhoz, amelyben beszámolt az ezüstpénz forgalmának gondjairól és az ennek kapcsán tett intézkedéseiről.

14 A Miniszteri Bizottmánynak a nádor 29-ei levele következtében sikerült korrekt munkakapcsolatokat létesítenie a Budán székelő polgári hatóságokkal. István nádor egyidejűleg értesítette a főhadparancsnokságot is a MOIB kinevezéséről és hatásköréről.

15 Ez Lederer lovassági tábornok, a parancsnokság vezénylő tábornoka gondjain nem sokat változtatott. Eddig ugyanis a fővárosi rend fenntartásáért felelős Rendre Ügyelő Választmány követeléseivel kellett szembesülnie, amelynek során március 16. és 24. között kb. 2.700 fegyvert kényszerült kiadni a pesti és budai nemzetőrségnek.

16 A munkáját megkezdő Bizottmány első lépése az volt, hogy március 27-én sürgette a főparancsnokot: rendelje el a növekvő számú fővárosi nemzetőrség számára 1.000 fegyver kiszolgáltatását és amennyiben nincsenek elegendő készletek, úgy intézkedjék a további szükségleteknek szállítás útján történő biztosításáról.

17 Ekkor még a nádor említett levele nem érkezett meg, Lederer azonban az előzetes információk ismeretében teljesítette a kérést és a következő két napban 500-500 fegyvert ismét kiszolgáltatott.

18 A további fejlemények szempontjából szerencsés, hogy a MOIB és a főhadparancsnokság között megtörtént a hivatalos kapcsolatfelvétel. Ellenkező esetben nem biztos, hogy a katonaság nem alkalmazott volna erőszakot a március 29-ére virradó éjjel, amikor a budai nemzetőrség őrjárata Promontomál magánhajón titkos lőporszállítmányt foglalt le. így azonban Lederer tudomásul vette a történteket, valamint azt is, hogy a fővárosi nem,3» 45 «*.