Batthyány Lajos emlékezete (Szombathely, 2000)

Urbán Aladár: Batthyány Lajos miniszterelnöksége a legújabb kutatások tükrében

zetőrség a fegyver és lőportáraknál, továbbá az Újépületnél - a katonai őrök mellett - megfigyelő feladattal nemzetőri őrszemeket állított ki.

19 A MOIB a maga illetékességének bizonyítására március 30-án tiltakozott az óbudai katonai raktárból elszállítani tervezett felszerelési tárgyak miatt, mivel az a közönséget nyugtalanítja, de másnap, miután a főparancsnokság írásban igazolta azok rendeltetését, beleegyezett a szállításba.

20 A vidéki nyugtalanságok hatására a Bizottmány április 4-én azzal a kéréssel fordult Ledererhez, hogy intézkedjék: a katonai hatóságok a törvényhatósági elnökök megkeresésére nyújtsanak segítséget „a csend és rend fenntartására!'}

1 Ez a levél azonban nem azt jelenti, hogy a feszültség és az érdekellentétek megszűntek volna a főparancsnokság és a MOIB között. így április 5-én Klauzálnak és társainak azon hír miatt kellett tiltakoznia, hogy a főváros magyar és olasz helyőrség felváltására ellenséges érzületű ezredet kívánnak vezényelni.

22 A Bizottmány április 9-én megtagadta Lederer kérését, hogy a lefoglalt lőport visszaadják, de egyidejűleg hozzájárult ahhoz, hogy a tüzérségi gyakorlatokhoz az Újépületből ágyúkat szállítsanak el.

23 A határozottságnak ez a megnyilvánulása, amely mögött az ekkora már tűrhetően felfegyverzett fővárosi nemzetőrség állott, tette lehetővé, hogy a MOIB április 11-én elhárítsa a Károly-laktanyánál fenyegető fegyveres konfliktust - egy olasz katonának röplapot osztogató fiatal letartóztatása miatt - és hogy kikényszerítse az esetnek polgári-katonai vegyes bizottság által történő kivizsgálását.

24 Ugyancsak ezen a napon - a pozsonyi országgyűlés befejezésének napján - a MOIB követelte, hogy a főparancsnokság szüntesse be szabadságról visszahívott vagy újonc katonáknak a külföldön lévő magyar ezredekhez történő kiszállítását. Egyben közölte, hogy az ilyen katonai szállítmányok megakadályozására - és a közvélemény megnyugtatására - a pesti laktanyához nemzetőri őrszemeket állítottak.

25 A Miniszteri Bizottmány tevékenységének eddigi összefoglalása a budai központi polgári és katonai szervekkel volt kapcsolatos, bár egyes intézkedései a vidéket, az ország egyes régióit is érintették. A MOIB tevékenységének jelentős része azonban a vidéki városokkal és a megyékkel volt kapcsolata. A városokat illetően akad néhány, elsődlegesen gazdasági természetű intézkedés, amely az eszéki vásártartást, vagy a pécsi szabad húsmérést érintette.

26 A városokban jelentkező nyugtalanságok sorában a legtöbb gondot a zsidók elleni fellépések jelentették. így a Bizottmány március 28-án Várasd, 29-én Kassa polgármesterét, 30-án Pécs főbíráját utasította a zsidó lakosság védelmére. Kassa esetében már a nemzetőrség - sőt, végső esetben a sorkatonaság - felhasználását is kívánatosnak tartották, Pécs főbíráját pedig figyelmeztették, hogy „kik a vagyon és személybiztosság megtámadói lesznek, minden okozandó kárért egész vagyonukkal felelősnek nyilvánítatnak"

11 (Kiemelés az eredetiben.) Mivel a zsidók elleni fellépésről újabb jelentések és panaszok érkeztek - így Eszékről, Temesvárról és Esztergomból

28 - a MOIB az antiszemita megmozdulások miatt szükségesnek látta egy általános rendelkezés kibocsátását. Az április 3-án a hatóságoknak nyomtatásban megküldött körlevél így fogalmazott: „Most nincs másról szó, mint egyedül arról, hogy az izraeliták eddig nyert jogaikat élvezhessék ... békében lakhassanak, és kereskedésmódjaikat annak rendje szerint, a törvények korlátai közt háborítatlanul foly•&* 46 ^s.