Batthyány Lajos emlékezete (Szombathely, 2000)
Erdődy Gábor: Batthyány Lajos Magyarország nemzetközi mozgásteréről
V. Ferdinánd Budára költözésében jelölte meg, ahonnan „az összes birodalom politikája határozottabb elvek szerint vezettetnek." 65 A válsággal fenyegető konfliktus egyik legfőbb forrása a szerb lázadás kitörése volt. A kihívásra Batthyány mint ismeretes azonnal, radikális döntésekkel reagált: a nemzeti hadsereg alapjait megteremtő május 15-16-ai rendelete, 66 valamint a székely határőrök segítségül hívása 67 egyaránt azt jelzi, hogy a törvényesség betartását, mint a nemzeti politika egyik legfontosabb alapkövetelményét mindig szem előtt tartó premier, kellő elszántsággal és találékonysággal rendelkezett a törvények rugalmas kezeléséhez, amennyiben azt a haza érdeke megkövetelte. A szabálytalannak és törvénytelennek minősített proklamáció kibocsátása ellen fellépő Teleki József, erdélyi kormányzó tiltakozására reagálva, a magyar miniszterelnök május 29-én kelt válaszlevelében 68 a nemzeti önvédelem mindenek felett álló jogára hivatkozva indokolta meg döntését, amikor kifejtette: „Miként egyes emberek, úgy az országok és nemzetek életében is vannak perczenetek, melyeket megragadni, melyekben a szabályszerű lépésektől eltérni okvetlenül szükség, hogy a késedelem vagy hosszas fontolgatás szülte kipótolhatatlan kár veszélye elő ne törjön" 69 A székelyekkel való fokozatosabb együttműködést kívánta szolgálni az, a június 28-ai, az unió létrejötte alkalmából kibocsátott kormányfelhívás, 70 amely a románsághoz való közeledést is hivatott volt előmozdítani, miközben felvillantotta a nemzetiségek közötti megosztottság káros következményeit is. „... hazánkra a szabadság napja felhőkben jött fel, s a boruló láthatár zivatar közelségét hirdeti" 11 - fogalmazott illúziómentesen az üdvözlet, amely afelett kesergett, „mint használtattak fel a különböző ajkúak és hitfelekezetbeliek eszközök gyanánt, hogy apróbb ütközetekben pazaroltassék el azon erő, mit egyedül közös kincsünknek, szabadságunknak védelmére kellene fordítnunk." 12 E közös kincs megvédésére buzdítva, egyszerre üdvözölte a „székelyföldi magyar és oláh ajkú polgárok"-at 13 ígéretet téve arra, hogy „A két hazánk közelgő országgyűlése gondoskodni fog, hogy a székely és oláh népnek minden ügyeik ... felvétessenek, s igazságos sérelmeik orvosoltassanak." 1 * A szerb lázadással párhuzamosan folyamatosan mélyült a horvát konfliktus is. István nádorhoz intézett július 4-ei emlékiratában a minisztérium 75 átfogó történeti áttekintést adott a válság kialakulásáról, Jellacic és a bécsi kormány negatív szerepéről, továbbá a magyar fél elkeseredett próbálkozásáról, hogy a törvényességet megőrizve akadályozza meg az erőszak kitörését. Figyelmeztetett, hogy „az illyr pártütés, melly hazánk békéjét megzavarva a dynastia jövendőjét veszélyezteti, általunk s a magyar nemzet által, nem csak nem provokáltatott, de még reá csak legtávolabbróli ürügy sem szolgáltatott", 76 s hogy „A hajdani Vendée szerepe ez, fenséges úr! de ... melly et részünkről terrorizmus nem provokált, melly ben a fejedelem iránti hűség csak reactionalis irányzatok s trónfelforgatási czélzatok lepléül szolgál." 11 Az érvelés Jellacic magatartásában titkos tervekre utalt, s annak egyértelműen Habsburg-ellenes tartalmat tulajdonított. Horvátország elszakadása Magyarországtól és csatlakozása az örökös tartományokhoz szerinte „Austriában a slav elemnek olly túlnyomóságot fog adni, hogy ez által a germán elem egészen paralysáltatván s az ausztiriai trón természetes alapját elvesztvén, önálló szláv országokra szétbomol4*3 37 #«>
