Batthyány Lajos emlékezete (Szombathely, 2000)

Molnár András: Batthyány Lajos politikai szerepe 1848 előtt

lenzék újjászervezéséhez, és híveket toborzott az ellenzéki kiskaszinó számára. 71 Az 1843/44-es országgyűlés idején Batthyány lényegében hasonló szerepet játszott a főrendi el­lenzék élén, mint az előző diétán. Időközben azon­ban mind nyelvismerete, mind politikai felkészült­sége, jártassága fejlődött, így nem csupán a főrendi ellenzék taktikájának összehangolására és a „sze­reposztás" elkészítésére vállalkozott, hanem ő is sokkal több alkalommal, és bátrabban, határozot­tabban szólalt fel a főrendi üléseken. Magabiztos vezérként viselkedett mind a kulisszák mögött, mind pedig a nyilvánosság előtt. Nemegyszer ellen­zéki vezérszónokként lépett fel, és lényeges, önálló indítvánnyal állt elő. Időről-időre megkérdőjelezte a felsőtáblán elnöklő nádor jogkörét, és egyben szűkíteni is igyekezett azt. A főrendi tábla hallga­tóságának jogait a nádor korlátozási tervével szem­ben számos esetben védelmébe vette. A főrendi el­lenzék nevében egyre leplezetlenebb kíméletlen­séggel bírálta a kormányt. 72 Pártvezéri tevékenysé­gét mind politikai ellenfelei, mind liberális hívei nagyra értékelték. Batthyány és a főrendi ellenzék kapcsolatáról 1844 februárjában jelentette ki Maj­láth György országbíró: „Bizony jó rendbe tartja őket. Még a tekintetével is vezényeli" 13 „Ez az ember való­ban egy pártot, s pedig egy hatalmast reprezentál" 14 - írta róla 1844 nyarán Eötvös József. Ekkortájt kezdték Batthyányt a majdani felelős magyar kor­mány egyik lehetséges minisztereként, sőt egyene­sen leendő miniszterelnökként emlegetni. 75 Batthyány élre kerülése persze annak is kö­szönhető, hogy az 1840-es évek derekán nem akadt vetélytársa, aki nagyobb tekintéllyel és befo­lyással pályázhatott volna az ellenzék vezetésére. Széchenyi eltávolodott a liberális ellenzék vezérka­rától, Deákból hiányoztak a pártvezéri ambíciók, pesszimistán ítélte meg a politikai helyzetet és be­tegeskedett is, Kossuth pedig egyelőre - rang és te­kintély nélkül - szóba sem jöhetett. A Deák távol­létében vezér nélkül maradó rendi ellenzék köré­ben Batthyány egyre nagyobb befolyásra tett szert. Egyesületi elnökségei tovább növelték ismertségét és tekintélyét mind a köznemesi ellenzék, mind a nem nemesi származású liberális értelmiségiek kö­rében. Egyesületi tevékenysége során kialakuló, Kossuthhoz fűződő politikai kapcsolata döntően befolyásolta az ellenzéki párt egészének jövőjét. A „sociális" út, a nehezebb, számára szokatlan terep vállalásával Batthyány a maga részéről mint­egy befejezte az alsó- és felsőtábla - a köznemesség és az arisztokrácia - kezdeményező szerepéről folyó vitát; e téren téve meg az első gyakorlati lépést a liberális mozgalom egységesítése felé. Batthyány - mint fő részvényes - anyagilag is jelentősen tá­mogatta az ellenzék politikai célkitűzéseit a maguk sajátos eszközeivel segítő társadalmi mozgalmakat. Az egyesületek által nyíltan megfogalmazott gazda­ságpolitikai célok mögött a liberális ellenzék olyan hosszabb távú politikai elképzelései húzódtak meg, mint például az érdekegyesítés programja. Egyesü­leti munkája során maga Batthyány is ennek pró­bált meg érvényt szerezni. Batthyány a nyilvános egyesületi tevékenységével és áldozatvállalásával nem egyszerűen társadalmi rangjából fakadó köte­lezettségének tett eleget. Szerepvállalásra ösztö­nözte a népszerűségre való törekvés és a példaadás igénye is. Batthyány elnökségei mind az egyesüle­tek, mind a gróf számára haszonnal jártak. Az egyesületek szilárdabb anyagi bázist, nagyobb tár­^s 22 <ws.

Next

/
Oldalképek
Tartalom