Batthyány Lajos emlékezete (Szombathely, 2000)
Molnár András: Batthyány Lajos politikai szerepe 1848 előtt
dig az udvar érdekeit szolgáló magyar kormány sem fogja előmozdítani Magyarország alkotmányosságát. 43 Batthyány a felsőtábla ülésén is határozottabban fogalmazta meg a kormány felelősségének igényét. „Ha egyáltaljában szellemileg akarunk haladni, nem fogjuk nélkülözhetni előbh-utóhb egy positiv ellenőrködés és felelősség felállítását"^ - figyelmeztette a főrendeket 1844 márciusában. Arra az ellenvetésre, hogy valójában sehol sem lépett életbe a miniszteri felelősség, Batthyány Anglia és Franciaország példájára hivatkozott, hangsúlyozva, hogy az 1830-as francia forradalom éppen azért következett be, mert a király nem tartotta tiszteletben a felelős kormányzás eszméjét. 45 1843-tól kezdődően Batthyány egyre több - zömében Kossuth kezdeményezésére alakult - társadalmi egyesület vezetésében vállalt szerepet. A legkülönbözőbb társadalmi rétegeket soraikba fogadó egyesületek a kossuthi érdekegyesítési politika első gyakorlati eredményeinek tekinthetők. Batthyány az Iparegyesület vezetése mellett vállalkozott még a „Jégverés ellen kölcsönösen biztosító magyar egyesület", a Magyar Kereskedelmi Társaság és a Pesti Cukorfinomító Gyár-egyesület elnökségére, a Gyáralapító Társaságban és az Országos Védegyletben pedig igazgatóválasztmányi tag volt. 46 Batthyány az országgyűlés főrendi tábláján is hangoztatta Pest valódi fővárossá fejlesztésének igényét, és már 1844 nyarán - a Védegylet mozgalom hívéül szegődve - kijelentette, hogy Pestnek a magyar gyáripar központjává kell válnia. A Cukorfinomító Gyár-egyesület ennek érdekében hozott létre Pesten egy cukorgyárat. A hazai ipart és kereskedelmet pártoló egyesületek létrejöttének az volt az oka, hogy az ország gazdasági függőségén az országgyűlés politikai eszközökkel nem tudott lazítani. Ezért az ellenzék, s így Batthyány Lajos is a „sociális" mozgalmak felkarolásával, széles társadalmi összefogással törekedett a hazánkra nézve hátrányos kereskedelmi és vámviszonyok ellensúlyozására. Az elvi célok gyakorlati megvalósítását illetően Kossuth és Batthyány többször is vitába bonyolódott. Az ellentétek egyik forrása az volt, hogy Kossuth a Gyáralapító Társaságot a liberálisok védegyleti leányvállalatának tekintette, és a Cukorfinomító Gyár-egyesületben is csak az ellenzéket látta volna szívesen. Batthyány ezzel szemben - a szilárdabb anyagi háttér megteremtése miatt a lehető legszélesebb nemzeti összefogásra kívánta alapozni az egyesületeket, bevonva azokba Széchenyit és annak közeli munkatársait is. 47 A nádorválasztás kérdésében ugyancsak véleménykülönbség volt Kossuth és Batthyány között. Amikor 1847 elején József nádor meghalt, Kossuth és az ellenzék többsége természetesnek tartotta, hogy fia, István főherceg legyen az utód, míg Batthyány nem akart Habsburg nádort választani, hanem saját rokonát, Batthyány Fülöp herceget ajánlotta e posztra. A kormány politikájának megítélésében, és a liberális ellenzék összefogását, céljait illetően azonban egyetértés volt Kossuth és Batthyány Lajos között. 1845-ben Batthyány felszólalt Pest megye közgyűlésein is a kormány magyarellenes horvátországi politikája és az adminisztrátori rendszer visszaélései ellen, sőt Pest megye küldöttsége éppen Batthyány vezetésével próbált a horvátországi sérelem ügyében az uralkodó elé járulni. Amikor 1844-ben a Pesti Hírlap szerkesztése Kossuthtól az ellenzék centralista szárnyának kezébe került, és az ellenzék addigi legszilárdabb bázisa, ^s Hí*.
