Batthyány Lajos emlékezete (Szombathely, 2000)

Molnár András: Batthyány Lajos politikai szerepe 1848 előtt

adó fizetésének - Kossuth által oly lényegesnek tartott - terhét. Batthyány, készülve a közelgő országgyűlésre, nyomást kívánt gyakorolni a büntetőtörvénykönyvet kidolgozó országos bizottságra, hogy fogadják el az esküdtszék intézményének liberálisok által javasolt tervét. Hangot adva a Habsburg-házzal szembeni bizalmatlanságának, már ekkortájt felvetette, hogy a következő nádor a magyar arisztokraták soraiból kerüljön ki, a háromévenkénti pozsonyi diéta helyett pedig az évenkénti pesti országgyűlés gondolatát hangoztatta.

34 Dacára annak, hogy az 1843/44-es országgyűlés másfél esztendeje alatt Batthyány mintegy kétszázszor nyilvánított véleményt, korábban ismertté vált politikai nézeteihez képest kevés új vonással gazdagította politikai arculatát. Miközben ismét síkraszállt a sajtószabadság mellett, és éles hangon ítélte el a sajtó valamint a magánlevelezések cenzúráját, a vallásszabadság védelmében törvénytelennek nyilvánította a reverzálisokat, támogatta a magyarok horvátországi politikai kirekesztése ügyében készített ellenzéki feliratot, szinte valamennyi kérdés kapcsán egyre szenvedélyesebben ostorozta a kormány alkotmányellenes politikáját. A börtönügy reformjának tárgyalása során - Deák Ferenc elképzeléseit támogatva - kemény vitát folytatott Apponyi alkancellárral,

35 a szabad királyi városok rendezése kapcsán pedig a városi választójog kiterjesztése, az önkormányzati vezetők és országgyűlési követek közvetlen választása, a városi tanácskozások nyilvánosságának kiszélesítése, és a városok felett álló királyi felügyelő jogkörének korlátozása mellett kardoskodott. Összhangban a rendi ellenzék követeléseivel, Batthyány is csupán a kormánytól független városok demokratikusan megválasztott követeinek kívánt több országgyűlési szavazatot adni.

36 A közteherviselés kérdésével foglalkozó országgyűlési bizottságban különvéleményt fogalmazott meg, amelyben a megyei háziadó nemesi fizetését, és a beszedett adó kezelésének országgyűlési felügyeletét indítványozta.

37 Támogatta a nem nemesek birtokbírhatási és hivatalviselési jogának elfogadását.

38 Gazdaságpolitikai kérdésekkel Batthyány már iparegyesületi elnöksége kapcsán foglalkozott. Az ellenzék közgazdasági elképzeléseivel összhangban az országgyűlésen is támogatta az önálló magyar külkereskedelem megteremtését célzó fiumei vasút építését, ellenezte viszont az Ausztria érdekeit szolgáló középponti vasút kamatbiztosítását.

39 Az 1843/44-es országgyűlés idején Batthyány számos kérdésben ugyanazokat a nézeteket vallotta, melyeket korábban Kossuth Pesti Hírlapja fejtegetett.

40 Az országgyűlés tevékenységét összegző Sedlnitzky rendőrminiszter meg volt győződve arról, hogy a demokratikus eszméket valló gróf mentora Kossuth, és Batthyány teljesen Kossuth befolyása alatt áll.

41 Széchenyi jegyezte fel az országgyűlés idején, hogy Batthyány szerint asszimiláció kell Magyarország és Ausztria örökös tartományai között.

42 Titkosrendőri jelentésekből tudjuk, hogy Batthyány az ellenzék zártkörű értekezletein az egész monarchia gyökeres átalakítását feszegette. Az asszimilációt akként képzelte el, hogy az örökös tartományok alkotmányosságát is vissza kellene állítani, mert amíg a birodalom vezetése az örökös tartományokat abszolutista módon kormányozza - fejtegette az 1844- november 10-ei főrendi ülésen - ad^J lói*,