Batthyány Lajos emlékezete (Szombathely, 2000)

Molnár András: Batthyány Lajos politikai szerepe 1848 előtt

Molnár András BATTHYÁNY LAJOS POLITIKAI SZEREPE 1848 ELŐTT A Pozsonyban, 1807. február 10-én született, majd döntő részben Magyarország határain kívül nevelkedő és katonáskodó Batthyány Lajos gróf már tanulóéveiben fogékonynak mutatkozott a szabadelvű eszmék befogadására. A heves vérmérsékletű, kötöttségek ellen lázadó ifjú, arisztokrata születése ellenére, alkatánál fogva vonzódott a liberális szabadságeszmékhez. Büszke öntudata ősei, a Batthyány család kiemelkedő történelmi szerepéből táplálkozott. Mély, tudatformáló hatással voltak rá bécsi, polgári származású tanárai és barátai is. A francia és német szabadelvű szerzők alapvető műveit eredeti nyelven olvashatta. Jogi tanulmányainak befejezése, valamint néhány évnyi - adósságokba és csalódásba torkolló - katonáskodás után, 1831ben, átvette apjától örökölt, zömében Vas megyei birtokait, letelepedett Ikerváron, és tudatos önművelésbe kezdett. Tudását nem pusztán könyvekből merítette. Az 1830-as években beutazta csaknem egész Európát, és az alkotmányos monarchiákról szerzett elméleti ismereteit gyakorlati tapasztalatokkal egészítette ki. Egy ideig úgy tűnt, Széchenyi István követője lesz. Korszerűsítette birtokait, gyárat építtetett, élénk társasági életet élt. Az ország fejlődését azután mégsem gazdasági téren teendő apró lépésekkel, hanem az ellenzéki erők összefogásával, politikai reformok kikényszerítésével kívánta elérni. Míg Széchenyi bizonyos gazdasági reformok érdekében hajlandó lett volna politikai engedményeket tenni, Batthyány az alkotmányos jogok védelmében inkább lemondott a pillanatnyi gazdasági térnyerés lehetőségéről. Céljai persze ugyanazok voltak, mint Széchenyinek. Batthyány is a Széchenyi által meghirdetett, és a rendi ellenzék által korábban felkarolt reformokért küzdött, csupán más, alkatához, egyéniségéhez közelebb álló eszközökkel.' Batthyány politikai nézetei, állásfoglalásai Batthyány Lajos gróf szinte teljesen ismeretlenül lépett fel 1839 nyarán az országos közélet színpadára. Korábbi politikai nézeteiről, elképzeléseiről az eddig feltárt források nem igazán vallanak. Liberális gondolatvilágának rekonstrukciója későbbi pályafutására nézve sem túlságosan könnyű, mert Batthyány nem írt könyvet vagy újságcikkeket, nem vezetett naplót, és roppant kevés levelet hagyott hátra. Politikai nézeteit döntő részben országgyűlési beszédekben fejtette ki, beszédet viszont csak a felsőtábla napirendjén szereplő kérdések kapcsán tarthatott, így országgyűlési megnyilatkozásai sem tükrözhetik eszmerendszerének egészét. A titkosrendőrség egyes jelentései hasznos adalékokkal szolgálhatnak ugyan, ám óvatosan, kritikával kell kezelni őket. Batthyány Lajos gróf - a legendákkal ellentétben - 1839 előtt nem játszott érdemi szerepet Vas megye politikai közéletében, sőt, még a helyi nyil<^S 11 í*h