Batthyány Lajos emlékezete (Szombathely, 2000)

Hermann Róbert: Újabb adatok a Batthyány Lajos elleni felségárulási perhez

a küldöttséggel kapcsolatos eljárásáról.

27 Kevésbé részletes beszámolót juttatott el Johann Nobili altábornagy, Windisch-Grätz vezérkari főnöke Heinrich Hess táborszernagyhoz, Radetzky vezérkari főnökéhez január 4-én. Eszerint előző nap Bicskén a magyar országgyűlés küldöttsége jelent meg, amely Batthyány Lajos grófból, Lonovics József püspökből, Majláth Antal grófból, Majláth György országbíróból és Deák Ferenc volt miniszterből állt. A herceg nem fogadta őket küldöttségként, és Batthyány t egyáltalán nem engedte maga elé. „Őhercegsége azonban csupán egyesek nyilatkozataként meghallgatta közleményüket. Az előterjesztés a magyar nemzetiség teljes elismerésére, egy fegyverszünetre és egyéb, ezzel kapcsolatos indítványokra vonatkozott. Azonban tudatták velük, hogy csupán feltétlen alávetésről lehet szó, és minden más előterjesztés elutasíttatik" .

28 Röviddel ezután Windisch-Grätz csapatai elfoglalták a fővárost, és a küldöttség tagjai visszatérhettek oda. Január 8-án pedig Reichardt őrnagy a pesti Károlyi-palotában letartóztatta Batthyányt.

29 Ezzel kapcsolatban érdekes az a magánlevél, amelyet Franz Liechtenstein vezérőrnagy küldött egyik rokonához. Ebben tudatta Batthyány elfogatását, majd így folytatta: Batthyány „igen levert, és amikor este Károlyi grófnénáí elfogták, szörnyen szidta Kossuthot. Attól tartok, keveset lehet rábizonyítani. Voltaképpen a legtöbb magyar ellene van. - A nemesség utálni látszik őt, és boldog, hogy letartóztatták Nagyon tartanak attól, hogy elengedhetjük".

30 Lichtenstein levele két szempontból is tanulságos. Egyrészt arra mutat, hogy - miként ezt Károlyi Árpád is megállapította - a cs. kir. hadvezetés felső köreiben nem szerették Batthyányt, ugyanakkor nemigen tudták, milyen jogi alapon lehet elítélni. Másrészt Lichtenstein megjegyzése szerint a magyar arisztokrácia egy része is gyűlölettel viseltetett Batthyány iránt, és e gyűlöletének a cs. kir. tábornokok előtt is hangot adott. A Batthyány letartóztatásával kapcsolatos értetlenséget mutatja a január 11-én a cs. kir. fővezérség számára készített hírszerzői összesítés is, amely szerint azt Pesten egy, a nagyközönség számára játszott komédiának tartják. Azaz, a közvélemény sem értette, hogy a törvényességet képviselő, és a kiegyezésre törekvő Batthyányt milyen indokok alapján tartóztatták le.

31 Egy ismeretlen Batthyány-vallomás Móga János altábornagy ügyében Batthyányt először 1849. január 24-én hallgatták ki, majd február 12. és március 26. között összesen 10 alkalommal folytatták le az első részletes kihallgatást. Március 29-én Leuzendorf hadbíró beterjesztette a Központi Vizsgálóbizottmányhoz a jegyzőkönyveket, és egyben javasolta a nádor meghallgatását. Egyúttal azt is kérte, hogy a bécsi forradalommal és más vádakkal kapcsolatos körülmények vizsgálatára Bécsbe utazhasson kutatni. Végül javasolta Batthyány szabadon bocsátását is.

32 Ugyanezen a napon Batthyányt ismét kihallgatták, ám ezúttal nem a saját perében, hanem a fővárosba bevonuló cs. kir. csapatok által szintén letartóztatott Móga János altábornagy, a magyar fősereg volt fővezére ügyében. Móga esetében a cs. kir. hatóságoknak egyszerűbb dolguk volt, mint Batthyányéban: Móga az október 3-ai manifesztum kibocsátása után is fegyverrel szolgálta a magyar ügyet, parancsnoksága alatt a magyar hadsereg három ízben lépte át az osztrák határt, és a harmadik alkalommal, október 30-án ő vezette a magyar fő4in 104 «e>