Batthyány Lajos emlékezete (Szombathely, 2000)

Hermann Róbert: Újabb adatok a Batthyány Lajos elleni felségárulási perhez

kardja alatt megbénítva maradnak. Azt szokták mondani, hogy a kis tolvajokat felakasztják, a nagyokat futni hagyják. E módszer révén éppen az ellenkező történne, s az igazságnak is elég tétetnék.

21 Hasonló, névre szóló listát készített egy ismeretlen személy Jellacic számára 1848 decemberében, a magyarországi hadjárat megindulása elótt. Ez két kategóriában 34 nevet sorolt fel. Az elsőbe a forradalom előkészítői és buzgó továbbvivői tartoztak: Kossuth Lajos Pulszky Ferenc Madarász László Batthyány Lajos (utóbbinál megjegyezte, hogy a legutóbbi időben a forradalmároknál hitelét veszítette) Nyáry Pál Perczel Mór Szemere Bertalan. Teleki László.

22 A jegyzék december 16-án Franz (Franjo) Kulmer báró révén az osztrák minisztertanács elé került, és Kulmer megjegyezte, hogy a lázadás okozóit és segítőiket le kell tartóztatni. A minisztertanács Kulmer nézeteit használat végett megküldte Windisch-Grätznek.

23 Nem tudjuk, hogy a herceg minő hasznát vette ennek a két, meglehetősen rapszodikus névsornak. Az 1849. január végén - február elején kibocsátott körözvényekből azonban úgy tűnik, hogy mind Dessewffy, mind Kulmer listája játszott némi szerepet ezek összeállításában. Olyan névsorról, amelyet Windisch-Grätz központilag adott volna ki, nem tudunk. Ugyanakkor tény, hogy 1848. december 31-én, éppen azon a napon, amikor a magyar országgyűlés Batthyány javaslatára határozott a Windisch-Grätzhez küldendő követségről, a tábornagy Bábolnáról megküldte Nugent táborszernagynak a Vas megyei kompromittáltak listáját, akiket azonnal le kell tartóztatni, de mindenesetre azonnal minden ingó és ingatlan vagyonukat zárolni kell. Ezek között szerepelt Szapáry Antal, Batthyány Lajos és Kázmér, Mesznil Viktor, Széli József kormánybiztos és alispán, ifj. Ebergényi Viktor, Reiszig Alajos, és Sághy Mihály, a szombathelyi honvédek parancsnoka. Nugent pedig január 4-én Körmendről megküldte e listát Althann alezredesnek.

24 Mindezek alapján valószínűsíthető, hogy Batthyány elfogatásának gondolata nem a magyar országgyűlési követség megjelenése által inspirált ötlet volt, hanem a herceg fejében már jóval korábban megfogalmazódott. Ezt megerősíti Friedrich Heller von Hellwald ezredesnek, Windisch-Grätz egyik vezérkari tisztjének visszaemlékezése is, aki szerint már Bicskén szóba került, hogy Batthyányi el kellene fogatni.

25 Ekkor azonban még nyilván a hadijog szabályai tartották vissza a herceget ettől a durva lépéstől. A békekövetséggel kapcsolatosan érdekes Hermann Dahlen von Orlaburg bárónak, Jellacié egyik parancsőrtisztének naplója. O még január 2án, Baracskán értesült a küldöttség érkeztéről. „Buda-Pestről egy küldöttség jött a tábornagyhoz, miért, nem tudom; mindenesetre ennek következtében rövidesen ismét verekedni fogunk, mert eleddig ahányszor küldöttség vagy parlamenter érkezett a felkelőktől hozzánk, ütközet következett. így volt ez Pákozdnál, így Schwechatnál is".

26 Mint tudjuk, Windisch-Grätz még január 3-án tudósította Felix Schwarzenberg miniszterelnököt &s 103 <*&.