Batthyány Lajos emlékezete (Szombathely, 2000)
Hermann Róbert: Újabb adatok a Batthyány Lajos elleni felségárulási perhez
lékezetébe, hogy a kirendelt csapatok még mindig állomásaikon vannak, ám e határszakasz megszállása már nem tűnik fontosnak, hiszen „Batthyány a haditörvényszék előtt, Kossuth a maradékkal Debrecenben van"11 A kutató legfeljebb azon csodálkozik, honnan tudta Schaffgotsche január 8-án Sopronban, hogy az aznap letartóztatott Batthyány már a haditörvényszék előtt áll... Batthyány elfogatása Ügy tűnik, hogy a megtorlás alá vonandók körével kapcsolatban a cs. kir. kormányzatban eleinte nem volt egyetértés, pontosabban, nem voltak kialakult nézetek. Windisch-Grätz és V. Ferdinánd, majd I. Ferenc József kiáltványai ugyan kijelölték azt a kört, amelyet a megtorlásnak érintenie kell, azonban névre szóló javaslatok hivatalos szinten nemigen születtek. Az első olyan javaslat, amely kijelölte a megtorlás „célszemélyeit", a magyar konzervatívok egyik vezetőjének, Dessewffy Emil grófnak a tollából 1848 novemberében született. Dessewffy már korábban két memorandumot juttatott el a cs. kir. hadsereg fővezéréhez, Alfred zu Windisch-Grätz herceg, tábornagyhoz: az első kettőben katonai diktatúra bevezetését javasolta Magyarországon. 18 Dessewffy harmadik emlékiratának a „Rapszodikus részletek a Magyarországon megoldandó feladatokra vonatkozólag" címet adta. Mi legyen a magyar lázadókkal? - tette fel a kérdést Dessewffy. A forradalom tényleges okozóit haditörvényszék elé kell állítani, és minden további nélkül fel kell akasztani. A többieket félrevezetettnek kell tekinteni. Ezeket is állítsák hadbíróság elé, hadd állják ki a halálfélelmet, hozzák a közönség tudomására, hogy milyen nyomorultak, aztán hagyják futni őket. „Csak a halottaknak nem lehet megkegyelmezni, a bebörtönzöttek - a tapasztalat szerint - mindig kegyelmet kapnak". 19 Ha így járnak el, nem lesz magyar emigráció. Hiszen láttuk, hogy a lombardiai (olasz) és a galíciai (lengyel) emigráció mennyit ártott az osztrák monarchiának. A magyarországi és erdélyi forradalom tényleges főkolomposait el kell fogni. Ezek három csoportba sorolhatók: 1. A forradalom vezetői és kezdeményezői 2. Főkolomposok, akik az izgatásokban nevezetes szerepet játszottak 3. Egyéniségek, akik csupán velük tartottak. Mindhárom kategória tagjait el kell fogni, majd a hadtestparancsnok közölné velük, hogy ügyükről jelentést tett a fővezérnek, aki eldönti, hogy hadbíróság elé állítsák-e őket, vagy sem, Dessewffy a forradalom előidézői közé a következőket sorolta: Batthyány Lajos Kossuth Lajos Madarász László Perczel Mór Teleki László Azon módszer, hogy a forradalom előidézőit és főnökeit halállal sújtják, azon, az állambölcsesség által nyújtott előnnyel is jár, hogy „a halottak nem térhetnek vissza, nem amnesztiáihatók, és nem emigrálhatnak külföldre"; 20 az a módszer, hogy a másik két kategória tagjai a halálfélelem kiállása után futhatnak, azt is eredményezi, hogy nem kell hosszadalmas és nagy államperekre számítani. Minden nagy államper, főleg, ahol sok a vádlott, kellemetlen az államra nézve. Az ajánlott metódusból következik, hogy ezek leckét kapnak, amelyet aligha felednek el hamar, és a kezesség által Damoklész # 102 M.
