Melega Miklós (szerk.): Ágostai és helvét. A reformáció története Vas vármegyében (Szombathely, 2018)
Tudós protestánsok Vas vármegyében ▲ Szénái Molnár Albert (Dézsi Lajos: Szenczi Molnár Albert, 1574-1633. Bp., 1897.1. p. (Magyar történelmi életrajzok) és Debrecenben tanult. 1591-től németországi egyetemekre járt. Hosszas vándorlás után 1612- ben tért haza. Vas vármegyében részt vett a köveskúti (ma: Salköveskút) zsinaton, mintegy félévig, 1614 júliusáig Rohoncon (ma: Rechnitz, Ausztria) lelkészkedett. 1615-ben újra külföldre vette útját. Bethlen Gábor 1624-ben hazahívta könyveket fordítani. Latin-magyar-görög szótárakat állított össze, zsoltárokat fordított. Imre Samu3 Felsőőr, 1917 - Budapest, 1990; nyelvész, nyelvjáráskutató, a MTA rendes tagja. Református családban született, Pápán és Debrecenben tanult. Tanárként kezdett dolgozni, 1951-ben lett a MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársa. A magyar nyelvjárásokat vizsgálta, tájnyelvi gyűjtéseket végzett - pl. Felsőőr (ma: Oberwart, Ausztria) környékén -, szakfolyóiratot szerkesztett. 1971-ben alapította az Őrség című burgenlandi magyar folyóiratot. Az 1964. évi Állami Díj mellett számos kitüntetésben részesült. Róla nevezték el a 2007-ben létrehozott felsőőri regionális nyelvészeti műhelyt. Magyari István4 T1605 körül; evangélikus esperes, közíró. Születési adatai ismeretlenek. Wittenbergi tanulmányai után az 1590-es években Nádasdy Ferenc udvari papja, akit elkísért a 15 éves háborúba, majd esperes lett Sárváron. Néhány éves működése alatt jelentős irodalmi munkát végzett. Fő műve Az országokban való sok romlásoknak ▲ Imre Samu (Magyar nyelv és irodalom. In: Pannon Enciklopédi, Szerk. Sipos Lajos. Bp., 1996.168. p.) okairól... címmel jelent meg, amely Pázmány Pétert vitára, Zrínyi Miklóst pedig elismerő megszólalásra ihletett. Zvonarics Imre5 Sárvár, 1570 körül - Csepreg, 1621; evangélikus lelkész, író. Nagyőrben (ma: Spisská Belá, Szlovákia) tanult, egyetemre Wittenbergbe járt. 1602- ben Németkeresztúron (ma: Deutschkreutz, Ausztria) rektor, majd Ikerváron és Csepregen prédikátor, 1617-ben a Csepreg-kőszegi Egyházmegye esperese. Csepreg elfoglalásakor gyilkolták meg. Hitéleti munkákat írt, de az 1615- ben napvilágot látott Pázmány Péter pironságai című vitairata tette igazán híressé. Schneller István6 Kőszeg, 1847 - Budapest, 1939; pedagógiai író, egyetemi tanár, a MTA levelező tagja. Evangélikus lelkészcsaládban született, a soproni teológia után Berlinben és Halléban tanult. Teológiai tanárkodás után került Kolozsvárra (ma: Cluj-Na- poca, Románia), ahol az egyetem pedagógiai tanszékének vezetője, 1918-1919-ben rektora lett. Szegeden ő alapította újra az intézményt. Didaktikai és tantervelméleti kutatásokat folytatott, a személyiségpedagógia jeles képviselőjeként lett elismert. Jegyzetek 1 Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav. kiad. Bp., 1977. (továbbiakban: Zoványi, 1977.) 76. p. 2 Zoványi, 1977.590. p. 3 Imre Samu. Összeáll. Köbölkuti Katalin. Szombathely, 1997.61 p. (Vasi életrajzi bibliográfiák, 35.) 4 Zoványi, 1977.383. p. 5 Zoványi, 1977.709. p. 6 Söptei Imre: Schneller István. In: Kőszeg város díszpolgárai. Kézirat. Kőszeg, 2012.77. p. AZIOLES В О* DOG V L VALÓ MEG Halainak tudomaníarul irat» utót kr árbeli kőup u<»ke. ▲ Magyari István művének címlapja, 1600 (Magyari István: Az iol es boldogul való meghalasnak tudomanyarul irattatott kézbéli könyvetske. Sárvár, 1600.17. p.) Schneller István (Pukánszky Béla: Schneller István. 2. kiad. Bp., 1995. 1.p. (Magyar pedagógusok)
