Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)

A FORRÁSOK BELSŐ IDŐSÍKJA ÉS A TÖRTÉNÉSZ PERSPEKTÍVÁJA - Erdélyi Gabriella: Évek, évszakok, napok, órák: a nép és az elit időérzékelése és jelölése a késő középkorban

Évek, évszakok, napok, órák: A nép és az elit időérzékelése és jelölése a késő középkorban 139 Ez azonban még mindig csak az esetek mintegy felére igaz, mert az is előfordult, hogy spontán is években gondolkodtak. Ezek egy részében azonban az évek meghatározása nem önállóan, hanem a tanúk egyéni életútjának egy-egy eseménye vagy kitüntetett szakasza kiegészítéseként áll. így a hidashollósi (ma: Egyházashollós) plébános onnan tudta, hogy 20 éve volt az, amikor Máté fráter lakta csak a kolostort, mivel ez egyben fontos fordulópont volt a saját életében is: ekkor szentelték pappá, és tartotta első miséjét. Többen is számon tartották, hogy hány éve laknak Körmenden: szerinte a barátok pusztulni hagyták a kolostort, mivel húsz évvel ezelőtt, amióta ő itt él, tudja, hogy még jobb állapotban volt"

11 - emlékezett Csuti András. A hanyag istentisztelet-végzés évszámok közé határolásában az egyedülállóan a Krisztus óta eltelt évekről beszélő csákányi plébánost szintén körmendi múltja vezette. A tőle idézett mondat ugyanis így folytatódik: „mely években egykor ő a körmendi iskolában, majd mint káplán működött, és gyakran járt a kolostorba". A tanúkat tehát az ágostonosokkal kapcsolatos események évszámmal vagy évekkel történő meghatározásában az segítette, hogy azokat személyes sorsukkal kapcsolták össze. Ha jobban meggondoljuk, ez természetes, hiszen amúgy mi szükségük lett volna arra, hogy a fráterek kihágásainak pontos vagy akár hozzávetőleges idejét megjegyezzék. Amint az egyik körmendi mondja: nem emlékszik, melyik évben volt az, hogy Antal fráter egyedül élt a kolostorban, mivel nem számolta.

19 Hiszen még az olyan személyes dolgokat is, mint saját életkoruk, csak „vei circa" tartották észben.

20 Az éves időjelölések feltűnő pontatlansága szintén a paraszti időtudatra vall. Arról nem is beszélve, hogy ezek nemcsak tévesek voltak, de helyenként önmagukban is ellentmondásosak. így például a „körülbelül három éve"

2] és a „körülbelül nyolc éve"

22 ugyanannak az 1514-1515 táján történt botrányos jelenetnek a dátuma, így e mögött nem kell az írnok tudását sejtenünk, mivel ennek önkényes beillesztésével csak a vallomások hitelét és meggyőző erejét csökkentette volna, ami nem állhatott érdekében. 17 BAV Jkv. fol. 78r (hidashollósi plébános, 3. artikulus); 88r (Csuti András, 4. artikulus). Lásd még a körmendi plébánostól: „mivel nyolc éve látta őket, amióta itt élt"; Körmendi Karolj Gergely: „tizenkét éve, hogy ismeri a kolostorr. BAV Jkv. fol. 92r, 97r. 18 BAV Jkv. fol. 65rv, 3. artikulus. 19 Ez amúgy 1514-ben lehetett. BAV Jkv. fol. 67r (Bátai Tóth István, 3. artikulus). 20 Tanulságos annak a 18. századi parasztnak a vallomása, aki összezavarodott: egyszer azt állította, hogy három éve házasodott, másodszor pedig két évet mondott. Végül kifakadt: „nem vagyok én írástudó, hogy fölírhatnám, hanem csak úgy' tartottam rá számoí'. Tóth, 1994. 128. p. 21 „Circa annum tertium proxime preteritum\ BAV Jkv. fol. 3 Ív, 6. artikulus (Nagyliszkai Albert atya). 22 „Circa annum octavuni". BAV Jkv. 97v. 6. artikulus (Karolj Gergely). A közismert botrány idejére többek között abból következtetek, hogy Bátai Tóth István, aki négy éve lakik Körmenden, erről nem mesél, de a közvetlenül ezt követő eseményről (Antal fráter a kolostorban egyedül marad stb.) már személyes élményei vannak.