Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)
A „KÍSÉRTŐ MÚLT", AVAGY „JELEN A MÚLTBAN" - Buskó Tibor László: „A Göcsejhez tartozni" - A történeti örökségre utaló fogalomhasználat diszkóntinuitás-modelljének tanulságai néhány göcseji kistérség példáján
,A Göcsejhez tartozni"- A történeti örökségre utaló fogalomhasználat... 125 re. Helyezzük el és értsük meg inkább a két önmegnyilatkozás hasonlóságait és eltéréseit maguknak az önmegnyilatkozásoknak a kontextusából. A rendszerváltást követő időszak a Zala megyéhez hasonló apró- és törpefalvas területeken talán még az általános magyarországi helyzethez viszonyítva is komoly megrázkódtatást okozott. if A rendszerváltást követő első évek a kistérség számára a kollapszus időszaka: az amúgy is elmaradott határmenti terület három fő gazdasági potenciálja (vasipari kisüzemek, termelőszövetkezetek, olajipar) szinte az egyik napról a másikra összeomlott. Óriási létszámban kerültek utcára az alkalmazottak."™ - olvashatjuk például az Őrség-Göcsej-Hetes Térségi Területfejlesztési Társulás helyzetfeltáró tanulmányában. A sorok aligha túloznak, hiszen ismeretes jelenség, hogy a rendszerváltást követő nagy leépítések során a munkaadók elsősorban az alacsony szakképzettségű, illetve - a többletköltségek miatt - az ingázó dolgozóktól, vagyis az egyébként is hátrányosabb helyzetben lévő falvak lakóitól igyekeztek megszabadulni. A helyi termelőszövetkezetek felbomlása csak súlyosbította a helyzetet. Lényegében ebben a helyzetben kezdtek megalakulni az általunk vizsgált kistérségek: először a Csesztreg központú 1992-ben, majd néhány évvel később Csonkahegyhát, Gellénháza és Becsvölgye is társulási keretbe szervezte saját „holdudvarát". A kistérségek a történeti Göcsej területén helyezkedtek el, ám ez a tény a legkevésbé sem befolyásolta a megalakulás konkrét körülményeit. Az illető kistérségek elnökei a megalakulás legfontosabb okaként a közelmúlt örökségét, leginkább a tanácsi rendszerben közösen üzemeltetetett intézményeket nevezték meg: a Felső-Göcsej Kistérségi Társulás, illetve a Gellénháza Térsége Kistérségi Társulás egyegy községi közös tanács, míg Őrség-Göcsej-Hetes Térségi Területfejlesztési Társulás az egykori Lenti Városkörnyék folytatásának tekinthető. Egyedül a Becsvölgye központú Göcsej-Becsvölgye Kistérségi Társulás jelent ebből a szempontból kivételt. Ez a társulás a területfejlesztésről szóló, 1996. évi 21. törvény kistérségeket preferáló támogatási rendszerének hatására jött létre hat, 1996-ban más társulásokhoz valamilyen okokból még nem csatlakozott település közreműködésével, komolyabb előzmények nélkül. 19 Azután a megalakulás után rövidesen nyilvánvalóvá vált, hogy a Göcsej területén fekvés lehetőségeket is rejthet magában. Hogy pontosan mit is, azt leginkább a nemzetközi területfejlesztési diskurzus bizonyos sajátosságain keresztül KAVP- H, 1999. 1.7. „Jóléti és jövedelmi viszonyok" fejezet. 19 A hivatkozott interjúk időrendi sorrendben: (1.) 2002. augusztus 7. Göcsej-Becsvölgye Kistérségi Társulás (Becsvölgye): Magái Ágota (továbbiakban: Magái, 2002.); (2.) 2002. augusztus 13. Felső-Göcsej Területfejlesztési Társulás (Csonkahegyhát): Minorics István (továbbiakban: Minorics, 2002.); (3.) 2002. szeptember 3. Gellénháza Térsége Kistérségi Társulás (Gellénháza): Batha Zoltánné (továbbiakban: Batha, 2002.); (4.) 2002. szeptember 12. Őrség-Göcsej-Hetés Térségi Területfejlesztési Társulás (Csesztreg): Bagó József (továbbiakban: Bagó, 2002.).
