Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)
A „KÍSÉRTŐ MÚLT", AVAGY „JELEN A MÚLTBAN" - Buskó Tibor László: „A Göcsejhez tartozni" - A történeti örökségre utaló fogalomhasználat diszkóntinuitás-modelljének tanulságai néhány göcseji kistérség példáján
126 Személyes idő - történelmi idő Buskó Tibor László érthetjük meg." Nagyjából az 1970-es hetvenes évekig, egészen pontosan az 1975. évi 268. számú közöspiaci stratégiapolitikai irányelvig kell visszamennünk, amikor is az Európai Közösség agrárpolitikájában egy nagyjelentőségű - úgy is fogalmazhatjuk: vidékfejlesztési - fordulat játszódott le. 1975 előtt az Európai Közösség - az 1962-ben elfogadott Közös Agrárpolitika keretein belül - elsősorban arra fordította figyelmét, hogy az egyébként is kedvezőbb lehetőségekkel rendelkező birtokosok és birtokok piaci esélyét javítsa. 1975-től azonban - főként az egyre ijesztőbb mértékben elnéptelenedő perifériális területek miatt - fokozatosan mind nagyobb figyelmet szentelnek a kedvezőtlen adottságú területeknek, illetve az ezeken a helyeken alkalmazandó, és az agrárpolitikánál sokkal szélesebb dimenziókat felölelő úgynevezett vidékfejlesztési stratégiáknak. Az ilyen stratégiák keretében került egyre inkább előtérbe a kulturális örökség, illetve az ezzel szoros kapcsolatban álló táj karakter fogalma. Egy térség felruházása valamiféle egységes karakterrel hozzásegíthet ahhoz, hogy az egyébként nehezen eladható helyi mezőgazdasági stb. termékeket keresettebbé tegye, illetve, hogy megindítsa a falusi turizmust, jelentős többletjövedelmet biztosítva ezzel a pusztán gazdasági tevékenységéből megélni nem tudó térségnek. Néhány fontos dokumentum az 1990-es évekből, amelyek tartalmazzák a vidékfejlesztés ilyesfajta stratégiáját a megszülető Európai Unió területén belül is: a Corcki Nyilatkozat a vidékfejlesztésről (1992), az ECO VAST (European Council for Villages and Small Towns) stratégiája a vidéki Európáét (1994), és végül az Unió vidékfejlesztési politikája szempontjából kulcsfontosságú LEADER-program, ami a vidéki innováció támogatásának keretében többek között fontos szerepet szán a terület „kulturális identitása" kiaknázásának. 21 A LEADER-program megemlítése már csak azért is fontos számunkra, mert logikáját és céljait tekintve az alább ismertetendő SAPARD előcsatlakozási program a. LEADER egyfajta előiskolájának tekinthető a csatlakozásra váró közép-európai országok területén. Magyarország tehát a SAPARD-program keretében - természetesen Brüsszel hathatós koordinációja mellett - elkészíthette saját vidékfejlesztési tervét, ami végül is 2000 szeptemberében látott napvilágot." A terv számunkra legérdekesebb fejezete a „Falufejlesztés és -felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése" címet viseli. Az intézkedések között szerepel többek között »a falvak történelmi és építészeti emlékeinek, értékeinek helyrehozatala, védelme, revitalizációjának" anyagi támogatása, hiszen az a vidéki turizmus élénkülésén keresztül sokat segíthet a rendszerváltás óta foglalkoztatottsági gondokkal küszkö20 Elek Sándor: Az agrárpolitikától a vidékpolitikáig. Agrárpolitikai fordulat az EK-ban. = A Falu, 1993. Tél. 7-14. p. alapján rekonstruálva. 21 Formán Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai. Európai Bizottság Magyarországi Delegációja. Bp., 2001. 161. p. 22 Magyarország SAPARD terve, 2000-2006. Bp., 2000. (továbbiakban: SAPARD, 2000-2006.) http/Avww.fvm.hu.doc/upload/200503/sapard-tQrv. pdf Letöltve: 2006. június 13. 23 SAPARD, 2000-2006. 121-122. p.
