Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)
A „BOLDOG BÉKEIDŐKTŐL" AZ „ÁTKOSOKIG": KORSZAKKÉPZÉS A MAKROTÖRTÉNELEMBEN, ILLETVE A MEMOÁROKBAN ÉS AZ ORAL HISTORYBAN - Standeisky Éva: Önéletrajz-változatok. B. G. N. élete és kora önéletrajzai tükrében
240 Személyes idő - történelmi idö Standeisky Eva ÖSSZEGZÉS B. G. N. életét a magánélet, a politika, a vállalkozás-szervezés és az irodalom töltötte ki. Életleírásaiban e négy tevékenységi forma nem egyforma súllyal szerepel. Mindenekelőtt megélhetési forrásainak, érvényesülési lehetőségeinek változása, valamint a politikai átalakulások hatása rekonstruálható belőlük. Nem csupán B. G. N. életének fordulópontjai tárulnak fel azokban, hanem az ország állandóan változó politikai és morális arculata is felsejlik a sorok mögött. A premontrei szerzetesből vállalkozó polgárrá és politikussá lett B. G. N. önéletrajzainak elemzése során is felvetődik a fikció és a valóság, a tényszerűség és a kitalálás, az igazság és a hazugság problémája. Egy életút többféle módon rekonstruálható. Az esztétikai, a tudományos és az erkölcsi megközelítés más-más ábrázolási módot kíván. Az életét szépirodalmi alkotássá formáló írótól senki sem kéri számon élettényei meghamisítását, hiszen a fikció az irodalmi alkotás lényegi sajátja. 17 Ha a történész a múlt tudományos felidézésekor nem tartja be szakmája szabályait, hitelét veszíti. A határ e két diszciplína között nem atjarhatatlan: az utóbbi időkben meggyőző érvelések olvashatók az esztétikai és a tudományos megjelenítési mód közeledéséről, egybefonódásáról. 18 Az állásért vagy egyéb célból önéletrajzot író ember önnön életének tényeit variálja. Őt leginkább a (szokás)jog köti, és ha csúsztatáson, hazugságon érik, nem csupán hitele csorbul, hanem esetleg büntetőjogilag is felelősségre vonható. A rendszerváltozások kikezdik a hagyományt, átformálják az ideológiát, a korábbi közösségi normákat jórészt relativizálják, és mindezek kedveznek a személyes múlt átértelmezésének. Az önéletrajzíró nem egyszer rákényszerül élete tényeinek stilizálására, amivel olykor lelki szükségleteit is kielégítheti. B. G. N.-t nem csupán egyéni érdekei késztették arra, hogy egy életbiztosítási kérdőív kitöltése során 18 évesen elhunyt öccse halálának okául ezt írja be: „elesett az első világháborúban'. Ha ugyanis az igazi halálokot, a tüdőbajt tünteti fel, feltehetően magasabb biztosítási díjat kellett volna fizetnie. A tuberkulózisának súlyos stádiumában lévő, tüdőbeteg öcs önként, mintegy tudatalatti öngyilkossági szándékkal jelentkezett katonának, és az első kiképzési gyakorlatokon szerzett tüdőgyulladása tette akuttá az akkor még gyógyíthatatlan betegségét. B. G. N.-nek könnyebb volt elviselni a veszteséget, ha Öccsét a háború hősi halottjának tudja. Nem csupán a hivatalos 17 Thomka Beáta: História, életrajz, fikció. In: Tanulmányok Kassák Lajosról. Szerk. Kabdebó Lóránt et al. Bp., 2000. 150-157. p. (Újraolvasó) 18 Lásd mindenekelőtt White, Hayden: A történelem terhe. Összeáll. Braun Róbert; ford. Berényi Gábor et al. Bp., 1997. 278 p.. (Horror metaphysicae); Gyáni Gábor: Történelem: tény vagy fikció? In: Uő: Emlékezés, emlékezet és a történelem elbeszélése. Bp., 2000. 48-70. p.
