Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)
A „KÍSÉRTŐ MÚLT", AVAGY „JELEN A MÚLTBAN" - Csekő Ernő: Kísértő múlt: a zsidóellenesség irracionális formáinak továbbélése egy tragédiába fordult képviselőválasztás kapcsán. Pincehely, 1901
Kísértő múlt: a zsidóellenesség irracionális formáinak továbbélése ... 103 sal elegyülő nemzeti érzelmek töltötték meg a felekezeti szembenállás - katolikusok kontra protestánsok, zsidók - mentén is meghatározott ellentéteket. Ezek érvényesülését pedig a korabeli - előzőekben már említett - választási gyakorlat egyenesen elősegítette. Ez természetesen mind a választást megelőző, etetés-itatással járó korteskedésre, mind pedig a választás napjára, mint igazi férfiúi virtusra igaz. A korabeli választások körülményei, mint a párt többségének, erejének demonstratív hangsúlyozása, a sértő kortesnóták éneklése, a felzászlózott ellentábor fizikai közelsége, vagy az egész nap fogyó bor, sör, pálinka, akár a választók pártjukkal való korlátlan, illetve kontrolálatlan érzelmi azonosulását is eredményezhette, mely munícióját jelentős mértékben az ellenségképből nyerte. Mint látjuk, a pincehelyi választás esetében a választás elejétől jelentős mértékűi, fizikai erőszakban is testet öltő zsidóellenesség volt tapasztalható. Az alapvetően liberális alapon álló függetlenségi Kossuth-párti jelölt mellett felsorakozó zsidó választókkal szembeni atrocitásokban a gazdasági, társadalmi indíttatású érdekellentétek, -sérelmek, illetve a néppárti jelölt révén egyházpolitikai sérelmek, valamint vallási eredetű ellenszenvek kaptak teret, amelynek jogosságához minden kétséget kizáró erkölcsi alapot a Pincehely környékén amúgy is élő hagyományokkal bíró vérvádképzetek, és -hiedelmek biztosíthattak. 66 Sőt a vérvádnak az egész függetlenségi táborra történő - a „sakterpárt" elnevezésben is megmutatkozó - kiterjesztése által ez az egész Kossuth-pártra vonatkozóan érvénnyel bírt. BEFEJEZÉS A tanulmányban elemzett konkrét esemény kapcsán elmondható, hogy a Pincehely és környékén tapasztalható zsidóellenesség tartalmát és megnyilvánulásait illetően összetettebb képet mutat, mintha azzal kapcsolatban a zsidóellenesség történeti irodalmában közkeletű periodizálást - az 1880-as években a vallási meghatározottságú antijudaizmust a politikai antiszemitizmus váltja fel - érvényesítenénk automatikusan. Felhívva ezáltal a figyelmünket arra, hogy a történettudomány, de az annál szélesebben értelmezett történetiség iránti - a múlt(unk) feldolgozásával, rendszerezésével kapcsolatos általános - igényünk egyik nélküA vérváddal kapcsolatos helyi hagyományok, hiedelmek aktivizálása szempontjából az 1901ben is előforduló vérvád-eseteknél - vilnai (ma: Vilnius, Litvánia), kiskunfélegyházai, illetve a publicitást nem kapó németújvári (ma: Güssing, Ausztria) - minden valószínűség szerint jelentősebb szerepet játszott az az országos visszhangot kiváltó tragikus haláleset, amely nem sokkal a választás előtt, 1901. szeptember 20-án történt. Egán Ede, idővel legendákkal körülvett halálának körülményeivel kapcsolatos találgatások - így a kárpátaljai zsidók meggyanúsítása, felelősségének felvetése - vélhetően jelentős hatással volt a pincehelyi választás légkörére, annál is inkább, mert a ruténföldi telepítési akció célja, lépései - a Schönborn-uradalomból 12.600 kh föld kiosztása kisbérietekben a rászorulóknak, hitel- és fogyasztási szövetkezet, illetve mintagazdaság létrehozása - a pincehelyi választókerület területére vonatkozóan is például szolgálhattak. A ruténföldi viszonyok korabeli megismerését széles körben Bartha Miklós kötetben 1901-ben Kolozsváron (ma: Cluj-Napoca, Románia) napvilágot látott/í kazár földön című útleírása tette lehetővé. Kende, 1995. 67-68, 116-117. p.; Gyurgyák, 2001. 350-362. p.; Rácskay Jenő: Egy ismeretlen vérvád. Németújvár, 1901. = VSZ 1994. 1. sz. 99-102. p.