Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)

A „KÍSÉRTŐ MÚLT", AVAGY „JELEN A MÚLTBAN" - Csekő Ernő: Kísértő múlt: a zsidóellenesség irracionális formáinak továbbélése egy tragédiába fordult képviselőválasztás kapcsán. Pincehely, 1901

Kísértő múlt: a zsidóéilenesség irracionális formáinak továbbélése ... 99 1900-ben a választókerület népességének 3,77%-át (1801 fő) tették ki, a legnagyobb közösségeik pedig Hőgyészen (388 fő), Tamásiban (304 fő) és Pincehelyen-Görbőn voltak (292 fő). A zsidóknak a teljes népességhez viszonyított aránya ugyan nem sokkal volt magasabb, mint a megyei átlag, de ehhez a megye más részeihez viszonyítva jóval jelentősebb gazdasági pozíció társult. A választókerület mezővárosokba és uradalmi központokba csoportosuló zsidósága a hagyományos tevékenységi területek - kereskedelem és a hitelélet - kézbentartása mellett a térség egyetlen gyárüzemét, a simontornyai bőrgyárat is birtokolta. Más területekhez képest azonban minőségi különbséget a zsidók agráriumban betöltött súlya jelentett. Az Esterházyak ozorai uradalmából 1870-et követően alakított, nagy - a katolikus dominanciájú tamási járás egészét mozaikszerűen körbeölelő - határral rendelkező, eszmei községek - Fürgéd, Majsamiklósvár (ma: az 1940-ben megszüntetett község belterületét és külterületének Tamási községgel határos részét Tamásihoz csatolták, területének többi részét pedig több község között osztották ki) és Szemcsecsehi (ma: Iregszemcse része) - területe ugyanis kivétel nélkül zsidó bérlők kezében volt, ami a 137.058 kh kiterjedésű választókerület területének csaknem 40%-át, 50.339 kh-at tett ki. (Lásd térkép) A jelentős kiterjedésű bérletek tényét igazolják Bischitz Lajos 11.648 kh, Lamm Bernát 6723 kh, Bischitz Mór 5422 kh, Strasser Zsigmond 5385 kh és Lövensohn Gáspár 5352 kh nagyságú birtokai.

55 A torz földbirtokstruktúra eredményeképpen a választókerület társadalmát a századforduló környékén éles szociális feszültségek terhelték. A nagybirtok domináns jelenlétét súlyosbította, hogy annak nagy részét az ingatlanforgalomból kivont Esterházy-hitbizomány adta. így nemcsak az árutermelésre berendezkedő, kedvező tőkeellátottságú, nagykiterjedésű bérletek által támasztott versenyhelyzet volt előnytelen a középbirtok, illetve a gazdagabb paraszti réteg számára, hanem a földterület korlátozottsága is.

56 A földéhség nemcsak az előbbi rétegeket érintette, hanem szinte a parasztság egészét, ami a századforduló idején felgyorsuló kivándorlásban is megmutatkozott, alapot az elégedetlenségnek ... majorátusok és latifundiumok rossz szociális visszahatása adott, főképp az által, hogy a községek terjeszkedni nem tudnak s mivel a nagy uradalmak eszményi községekké alakultak, a köztük lévő községek terheit csak a község szegény népe viseli.''

1 - fogalmazta meg 1905-ben a kortárs, Bartal Béla helybeli szabadelvű földbirtokos az általunk fentebbiekben elmondottakat, amelynek aktualitást a forrongó belpolitikai helyzet mellett az akkor kibontakozó arató- és cselédsztrájk A magyar korona országainak gazdaczímtára. Bp., 1897. 118-121. p.; A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája. 2. köt. Gazdacímtár. Bp., 1897. 118-121. p. Szálai Károly: Tolna megye földmunkás-szcgényparaszti tömegeinek helyzete és mozgalmai a századforduló táján, 1890-1907.. In: Tanulmányok Tolna megye történetéből. 11. Szerk. K. Balog János. Szekszárd, 1987. (továbbiakban: Szálai, 1987.) 183-191. p. Gaál Zsuzsanna: Tolna vármegye és az 1905-1906. évi nemzeti ellenállás. In: Béri Balogh Ádám Múzeum évkönyve. 14. Szerk. Vodas Ferenc. Szekszárd, 1988. 374. p.