Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)
A „KÍSÉRTŐ MÚLT", AVAGY „JELEN A MÚLTBAN" - Csekő Ernő: Kísértő múlt: a zsidóellenesség irracionális formáinak továbbélése egy tragédiába fordult képviselőválasztás kapcsán. Pincehely, 1901
100 Személyes idő - történelmi idő Csekő Ernő adott. A rossz konvenció és rossz cselédlakások miatti elégedetlenség ugyanúgy okai voltak az 1905-1906. évi aratósztrájkoknak, mint az azt megelőző első sztrájkhullámnak, ami 1897-1898-ban söpört végig a megye nagybirtokain. A két puszta kivételével az egész Esterházy-hitbizományra - Majsamiklósvár község területére - is kiterjedő sztrájkot követően a megyében, és így a pincehelyi kerületben is megerősödött az agrárszocialista mozgalom, és megélénkültek az ahhoz kötődő szervezkedések. 59 Mint láthattuk, a zsidó nagybérletek domináns jelenléte legalább két szempontból érintette a kerület választóinak döntő részét - ne feledjük a magas cenzus lévén választójoggal csak a felnőtt férfinépesség mintegy negyede rendelkezett - kitevő középbirtokosságot, földjét vesztő dzsentrit, illetve a gazdag- és módos parasztságot. A nagyüzemi alapon működő nagybérletek által támasztott versenytől, illetve az agrárszocialista jellegű mozgalmaktól, szervezkedésektől tartva, valamint a földéhségtől hajtva az előbb említett rétegek jelentős számban megbízható támaszai voltak az agrárizmus célkitűzésének, politikájának, szélesebb értelemben az újkonzervatív mozgalmaknak. 6 E mozgalmak 1890-es évek végén bekövetkező - Széli Kálmán 1899-től kezdődő kormányzásában is tetten érhető - előretörésének konkrét eredményei, mint amilyen a szövetkezeti mozgalom, vagy Egán Ede által vezetett ruténföldi telepítési akció volt, bizonyára hatással voltak a kerület tájékozódó gazdarétegére. 61 A VÉRVÁDHAGYOMÁNYOK HELYÉRTÉKE A HELYI ZSIDÓELLENESSÉGBEN, ILLETVE SZEREPE AZ 1901. ÉVI PINCEHELYI VÁLASZTÁS ESEMÉNYEIBEN A fentiek tükrében kísérletet teszek arra, hogy röviden felvázoljam a vérvád, illetve áthagyományozódó helyi előzményeinek szerepét a pincehelyi választás erőszakba fulladásával kapcsolatban, valamint annak feltételezhető hatásmechanizmusát a konkrét események, körülmények tükrében. Emellett megpróbálom meghatározni a vérvádhoz kötődő képzetek, előítéletek helyértékét a helyi zsidóellenesség egészében, valamint azok viszonyát az antiszemitizmus racionális eredetű - gazdasági, társadalmi, politikai - okaihoz, indítékaihoz képest. Az előző fejezeteket összegezve megállapíthatjuk, hogy a pincehelyi választókerület gazdasági, társadalmi adottságai, az abból fakadó szociális feszültségek, amelyek a századforduló végére a fokozódó elvándorlásban, illetve kivándorlásban is tükröződtek, jelentették azt a társadalmi közeget, környezetet, amelyben a létező rendszer erőteljes kritikájával fellépő (új)konzervatív pártok és mozgalmak programja, liberalizmust elutasító világnézete, illetve a kapitalizmus59 Szálai, 1987. 203. p. 60 Az agrárszocialista mozgalmak térnyerésének megakadályozására a századfordulót követő években az Esterházy-hitbizomány által érintett községek egy részében keresztényszocialista munkásegyleteket szerveztek. Szálai, 1987. 214. p. Vígh Kálmán: Borostyánkői Egán Ede, a hegyvidéki nép jótevője. = Vasi Szemle (továbbiakban: VSZ) 1996. l.sz. 86-95. p.
