Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)
A „KÍSÉRTŐ MÚLT", AVAGY „JELEN A MÚLTBAN" - Csekő Ernő: Kísértő múlt: a zsidóellenesség irracionális formáinak továbbélése egy tragédiába fordult képviselőválasztás kapcsán. Pincehely, 1901
Kísértő múlt: a zsidóellenesscg irracionális formáinak továbbélése ... 89 A TRAGÉDIA KÖRÜLMÉNYEI, ILLETVE AZ ESEMÉNYEK BEKÖVETKEZTÉNEK ELSŐDLEGES OKAI A községházán és a római katolikus elemi iskolában, tehát a település központjában 1901. október 2-án megrendezett, egy század k. u. k. lovasság és 12 csendőr által biztosított választáson a pártok bevonulása óta felfokozott hangulat uralkodott. Ez különösen a néppárti táborra voltjellemző, amelyben nők és gyermekek is nagy számban előfordultak, és amelynek zaklatottságát állítólag a pincehelyi plébános által ekkor vezetett temetési menet is fokozta. A néppártiak sértegették és inzultálták a Kossuth-párti Rátkay választóit, akiket ennek következtében csak karhatalmi fedezet mellett lehetett a szavazóhelyekre kísérni. A választás biztosításául kirendelt karhatalmi erők a rend biztonságos, és az egész településre kiterjedő fenntartásához nem bizonyultak elégségesnek. Délután 3 óra körül a községházába szavazni vonuló, Tamásiból érkezett Kossuth-pártiakra a néppárti választók rátámadtak, illetve a gyülekezési helyükön tárolt, útépítéshez leszállított utcakövekkel megdobálták őket. Az elhatalmasodó erőszak azáltal fordult végzetes tragédiába, hogy a három megtámadott csendőr sortüzet adott le. A másféltucatnyi lövés, a több halott és sérült következtében az indulatok végkép elszabadultak, az addig úgy-ahogy meglévő rend felbomlott, a választás zavargásokba torkollott. Az elkeseredett néppártiak benyomultak a községháza udvarára, amelyet ugyan a lovasság idővel kiüríttetett, de azok ezáltal a községháza folyosóját özönlötték el. A néppárti szimpatizánsok a szavazásnak helyt adó jegyzői lakot is ostrom alá vették, egyúttal a választás beszüntetését követelték. A végül 5 órakor beszüntetett választást követően a szavazatszedő-küldöttség - a községházára szorult tamási illetőségű Rátkay-választókkal együtt - csak teljes katonai és csendőri fedezett mellett, és szükségvonaton tudott elmenekülni a közeli Hőgyészre. Eközben a leszavazásra váró, illetve még a községben tartózkodó Kossuth-pártiak szétszóratva menekülni voltak kénytelenek, este pedig több helybeli Rátkay-párti és zsidó házának ablakait bedobálták. 13 A fenti események rekonstruálását a más esetekhez viszonyítva bőségesen rendelkezésre álló levéltári források teszik lehetővé. Ugyancsak a részletes levéltári forrásoknak volt köszönhető, hogy feltárjuk és megismerjük a tragikus események bekövetkeztének a választási gyakorlatból, a helyi (aktuál)politikai környezetből, hangulatból következő okait, illetve a korabeli felelősségre vonás menetét, végül a karhatalmi erőknek a választáson játszott szerepét, valamint a két héttel később sorra került pótválasztás karhatalmi biztosításának mértékét és jellegét. E kutatások nyomán született publikációim említése azért is elkerülhetetlen, hogy jelezzük, az 1901. évi pincehelyi választáson történtek - amint annak előzményei és utóélete - összetett és árnyak vizsgálatot igényelnek, hiszen a vé13 Választási utóhangok. = Magyarország, 1901. okt. 6. 4. p.; Tolnavármegye, 1901. okt. 6. 1-3. p.
