Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)
A „KÍSÉRTŐ MÚLT", AVAGY „JELEN A MÚLTBAN" - Csekő Ernő: Kísértő múlt: a zsidóellenesség irracionális formáinak továbbélése egy tragédiába fordult képviselőválasztás kapcsán. Pincehely, 1901
90 Személyes idő - történelmi idő Csekő Ernő res események megtörténte semmiképpen sem szűkíthető le egy tényező, komponens érvényesülésére. 14 A tragikus események bekövetkeztének elsődleges okát a korabeli választási rendszerben kell keresnünk, ugyanis a választás nyilvános menete egyet jelentett a pártállás nyilvánosságával. A pártállás nyilvánossága pedig - amellett, hogy kedvezett a korteskedésnek - a választások illetve a pártok magatartásának demonstratív, sokszor provokatív jellegűvé válását eredményezte. Mivel a rivális jelöltek választói már a községekből pártonként elkülönülve érkeztek a kerület székhelyére, és a választás alatt is külön, de ugyanakkor egymáshoz fizikailag közel voltak elhelyezve, a többség demonstrálása - az ingadozó, vagy még megnyerhető voksok miatt is - a szavazás egész ideje alatt létkérdés volt. 15 Ez viszont párosulva az ellenfelet fumigáló, sértő kortesnóták éneklésével, az ehhez hangulatot biztosító nagymérvű alkoholfogyasztással, kiváló táptalajt biztosított az indulatok fel lángolásához, atrocitások, inzultusok kialakulásához. 16 A rendelkezésre álló adatok alapján úgy fogalmazhatunk, hogy a korabeli választási gyakorlatból fakadó kockázati tényezők a feltüzelt hangulatú, indulatos légkörben valós veszélyforrásokká váltak, amelyek a választás megszervezésében, lebonyolításában elkövetett hibák és mulasztások révén tragikus eseményekhez, fejleményekhez vezetettek. 17 Azt, a korábban már említett tényt, hogy a választást a közvetlen pártrivalizáláson túl világnézeti, sőt felekezeti jellegű szembenállás jellemezte, karakteresebbé tette, hogy a Néppárt jelöltje, Szűcs József éppen a választásnak helyt adó település, Pincehely káplánja volt. Az erőteljesen világnézeti, illetve hitelvi alapon szerveződő katolikus Néppárt kiválóan alkalmas volt az érzelmi, sőt indulatalapú azonosulásra, melynek a fiatal segédlelkész által tartott szenvedélyes hangú beszédek meg is feleltek. 18 így 1901. ok14 Csekő Ernő: Két választás Pincehelyen. Az 1901. évi véres országgyűlési képviselőválasztás. = Levéltári Szemle, 1999. 1. sz. (továbbiakban: Csekő, 1999.) 22-29. p.; Uő: Bűnösség és felelősség kérdése egy tragédiába torkollott képviselőválasztás kapcsán. Pincehely, 1901. = Győri tanulmányok, 2000. 35-59. p.; Uő: Katonaság és csendőrség egy erőszakba fulladt dualizmus kori képviselőválasztáson. Pincehely, 1901. Megjelenés alatt. 13 Lásd Cerő András: Az elsöprő kisebbség. Népképviselet a Monarchia Magyarországán. Bp., 1988.69-132. p. 16 Szabó Dániel: Kortcsdalok (avagy a választás, mint a poéták paradicsoma). In: Polgárosodás Közép-Európában. Tanulmányok Hanák Péter 70. születésnapjára. Somogyi Éva. Bp., 1991. 229-241. p. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok; 8.); Csekő Ernő: Etetés-itatás a követ- és képviselőválasztásokon. = Győri tanulmányok, 2001. 80-89. p. 17 A választás körül elkövetett mulasztások a következők voltak: az útjavítás céljából a főtéren tárolt kőhalom eltávolításának elmaradása, a kértnél három fővel kevesebb számú csendőrség, amely a választás napján még e mérsékelt számban sem állt teljesen rendelkezésre a pártoknak helyet adó főtér biztosítására, a kirendelt k. u. k. lovasság és rendőrhatósági közegek - főszolgabíró, szolgabíró - közötti kapcsolattartás elégtelensége, stb. Erről részletesebben lásd Csekő, 1999. 22-29. p. 18 Tolnavármegye, 1901, szept. 15.; A tiszta választások. = Tolnavármegye, 1901. szept. 22. 3. p.; Tolnavármegye, 1901. szept. 29. Az eredendően néppárti elkötelezettségű, azonban plebejus hangvételű Magyar Néplap az egyik, 1901. évi választás előtt közreadott cikkében „maga ismerte er 1 , hogy az 1896. évi választások során a néppártiak ,A plébánosok által szinte terrorizálták a népet". Választási mozgalmak. = Magyar Néplap, 1901. szept. 28. 2. p.
