Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)
A „KÍSÉRTŐ MÚLT", AVAGY „JELEN A MÚLTBAN" - Csekő Ernő: Kísértő múlt: a zsidóellenesség irracionális formáinak továbbélése egy tragédiába fordult képviselőválasztás kapcsán. Pincehely, 1901
88 Személyes idő - történelmi idő Csekő Ernő matosság is kimutatható az antiszemita párt és az újkonzervatív erők, jellemzően a Néppárt kapcsán. Gondoljunk csak Clair Vilmos Keresztény Magyarország című lapjára, illetve Szemnecz Emil egykori antiszemita képviselőre, aki az 1890-es években az első klerikális lap, a Magyar Állam felelős szerkesztője volt. 10 Az előbbiek - korántsem elég árnyalt - előrebocsátására annyiban is szükség volt, mivel a Tolna megyi Pincehelyen 1901-ben a kerület függetlenségi Kossuthpárti jelöltje, Rátkay László ellenfele a néppárti Szűcs József, a helybeli káplán volt. Ez pedig amellett, hogy a konzervatív-liberális ellentét - így a szabadelvű párt és annak legfőbb ellenzéke, a függetlenségi Kossuth-párt bizonyos fokú együttműködése is kimutatható - érvényesülését jelentette, az egyházpolitikai kérdések előtérbe kerülése által felekezeti jelleget - katolikusok kontra nem katolikusok (protestánsok, izraeliták) - is kölcsönzött e választásnak." Ezt a választás - pontosabban a pótválasztás - eredményei is igazolták. Az alánbbi, 1. táblázat adataiból kiderül, hogy a protestáns többségű települések fordították Rátkay javára a választás kimenetelét. RÓMÁI KATOLIKUSOK ARÁNYA (%) (KÖZSÉGEK SZÁMA) RÁTKAY LÁSZLÓRA SZAVAZÓK SZÁMA (FŐ) - ARÁNYA (%) SZŰCS JÓZSEFRE SZAVAZÓK SZÁMA (FŐ) - ARÁNYA (%) 1-10% (2) 253-(100) 325-(96,4) 0-(0) 10-25% (4) 253-(100) 325-(96,4) 12 -(3,6) 35-55% (3) 282-(71,8) 111-(28,2) 75-100% (13) 555- (40,4) 818-(59,6) összesen (22) 1415-(60,1) 941 - (39,9) 1. táblázat Az 1901. évi pótválasztás eredményének megoszlása a római katolikusok arányához viszonyítva ' Dersi Tamás: A századvég katolikus sajtója. Bp., 1973. 29-31., 62-65. p. (Irodalomtörténeti fűzetek; 81.); Szabó Dániel: A Néppárt megalakulása. = Történelmi Szemle, 1977. 2. sz. (továbbiakban: Szabó, 1977.) 181-183. p. 11 A szabadelvűek és Kossuth-pártiak együttműködését a liberális alap, és az egyházpolitikai vívmányok megvédésének érdeke mellett a Széli-kormány függetlenségiekkel szemben tanúsított - bizonyos vélemények szerint előzékeny - magtartása is elősegítette. Gratz Gusztáv: A dualizmus kora. Magyarország története, 1867-1918. 2. köt. Bp., 1934. 10-13. p. (A Magyar Szemle könyvei; 9.) Az együttműködés tényét a néppárti vezetőséghez közel álló lap, a Fejérmegyei Napló a képviselőválasztásokat értékelő cikkében is megfogalmazta: „annyi tény, hogy mindenütt érvényesült a felekezeti álláspont. A kálvinisták, a zsidóság, mintegy test forradtak össze a kormánypárt, vagy a Kossuth.-párt érdekeinek hathatós védelmezésében. A néppárttal és Ugron-párttal szemben csaknem mindenütt együtt dolgoztak." Eredmény. = Fejérmegyei Napló, 1901. okt. 8. 1-2. p. 12 A magyar korona országainak 1900. évi népszámlálása. 1. rész. A népesség általános leírása községenkint. Bp., 1902. 128-131. p. (Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat; 1.); A pincehelyi választás. = Tolnavármegye, 1901. okt. 20. 3. p.
