Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)

A „KÍSÉRTŐ MÚLT", AVAGY „JELEN A MÚLTBAN" - Csóti Csaba: Korszakolás és tradíció(k) egymásra hatása Bergel József Magyarországi zsidók története című művében

Korszakolás és tradíció(k) egymásra hatása Bergel József Magyarországi zsidók története ... 81 tést", de ez egyrészt a papság, mint univerzális, nemzeten kívüli erő mesterkedésének volt köszönhető, másrészt mindez „úgy történt, mint másutt",

25 tehát egyáltalán nem a magyarság, hanem a „korszellem bűne"

26 volt. Ráadásul a vegyesházi királyok minősítésekor pozitívan utalt vissza az Árpád-korra: „a bennszülött uralkodók kegyét elhomályosítja az idegen uralkodók szigora."

21 A másik „kényes" kérdést, II. Józsefnek a zsidóság jogi státusát tekintve kedvező uralkodását és az uralkodóval szembeni magyar nemzeti ellenállás összebékítését Bergel úgy végezte el, hogy e korszak záróeseményévé az 1848-1849. évi önvédelmi háborút tette. Bergel korszakszemlélete azonban annyiban különbözött a két későbbi budapesti rabbiétól, hogy míg Venetianer és Khon történeti rendszerén belül is érvényesítette a neológ szemléletet, vagyis a magyarság és a zsidóság testvéri jellegét visszavetítette a múltra, addig Bergel esetében ezt a csak a források nélkül elemzett „első aranykor"-ra, a 800 és 1000 közötti időkre volt érvényes. Abban, hogy Bergel - szándékai ellenére - sokkal nyíltabban mutatott rá a magyarok - Bergelnél szó szerint papok, idegenek, megtévesztett uralkodók - és a zsidók közötti konfliktusokra, szerepe lehetett annak, hogy szerzőnk müve a hazai antiszemitizmus manifesztálódása előtt látott napvilágot. Úgy vélem azonban, hogy e nézőpont kialakulásában jelentősséggel bírt Bergelnek az ortodoxia által hordozott kultúrához való viszonya is. Ez a kulturális meghatározottság játszhatott komoly szerepet mind a „Politikai élet" korszakain belüli „időkezelésben", mind a zsidóság belső életéről írottakban. *** Bergel számára az emancipáció a zsidóság felvilágosodását, a Moses Mendelssohn által hirdetett eszmék megvalósulását jelentette. Szemben az úgynevezett neológ párttal, amely a vallás megváltoztatását is célul tűzte ki, Bergel a vallási életből fakadó zsidó erkölcsi világ tekintetében felvilágosult, de hagyománytisztelő álláspontot foglalt el. A zsidók belső életéről így írt: „Minél nyomasztóbb és visszatetszőbb alakot öltöttek a zsidók külső viszonyai, annál inkább voltak a zsidók az egymáshoz ragaszkodáshoz utalva, minek kifejeződését látjuk a hatalmas tényezőkként szereplő és karöltve járó , kalauzul szolgáló 3 csillagzatban, u. m. vallásban, községben és családban."" Nem lehet véletlen, hogy Bergel József 1868-ban Kaposváron egy héber-ortodox röpiratot jelentetett meg, amelyre a helybeli neológ párt vezetője a Somogy című, Kaposváron megjelenő hetilap ol24 Bergel, 1879. 5. p. 25 Uo. 26 Uo. 27 Uo. 28 Bergel, 1879. 104. p.