Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)

A „KÍSÉRTŐ MÚLT", AVAGY „JELEN A MÚLTBAN" - Csóti Csaba: Korszakolás és tradíció(k) egymásra hatása Bergel József Magyarországi zsidók története című művében

Csóti Csaba KORSZAKOLÁS ÉS TRADÍCIÓ(K) EGYMÁSRA HATÁSA BERGEL JÓZSEF MAGYARORSZÁGI ZSIDÓK TÖRTÉNETE CÍMŰ MŰVÉBEN Feltehetően jelentős igazságtartalma van annak a Gyurgyák János által (is) képviselt nézetnek, mely szerint a történelmet minden nemzedék újra fogalmazza - lényegében önmagának.

1 Ha ezt az újrafogalmazást az egyes nemzedékek oly módon végzik el, hogy az elődök munkája felé érdeklődéssel fordulnak, akkor jó esélyük van arra, hogy „história" helyett „történelmet" írjanak. Ha azonban az utódok érdeklődése csak csekély vagy teljesen hiányzik, akkor az egykori művekkel együtt az újraértelmezéshez szükséges viszonyítási alap is elvész. Éppen az utókor érdeklődése az, ami csekély mértékben jutott csupán osztályrészül az elemzésem tárgyául választott mű szerzőjének, Bergel (Bergl) Józsefnek és életmüvének.

2 Bergel József 19. századi magyarországi zsidó orvos volt. Születésének helyét nem ismerjük,

3 és születési ideje is bizonytalan, bár a két eltérő dátum - 1799 1 Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon. Politikai eszmetörténet. Bp., 2001. (továbbiakban: Gyurgyák, 2001.) 14. p. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy az ilyen újrafogalmazásoknak is lehetnek, illetve vannak korlátai és határai. Az újrafogalmazáskor ismét felértékelődik a sokszor túlzott „nagyvonalúsággal kezelt" forráskritika szerepe, amelyről a legélvezetesebbeknek talán ma is March Bloch érvei hangoznak. Bloch, Marc: A történész mestersége. Történetelméleti írások. Ford. Babarczy Eszter, Kosáry Domokos, Pataky Pál; utószó Benda Gyula. Bp., 1996. 61-97. p. 2 Bergel (Bergl) József. Mind Szinnyei, mind pedig a Zsidó Lexikon két írásmóddal is megadja a nevét. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 1. köt. Bp., 1891. (továbbiakban: Szinnyei, 1891.) 940. hasáb; Zsidó Lexikon. Szerk. Újvári Péter. Bp., 1929. (továbbiakban: Újvári, 1929.) 110. p. A pontos névalak megállapítása nem sikerült. Egykorú nyomtatott müveit Bergel néven jegyezte, és így említik öt a korabeli hivatalos iratok is. Ennek ellenére halálakor a család által készítetett gyászjelentésben a családnév írásmódja: Bergl. Somogy Megyei Levéltár (továbbiakban: SML) Aprónyomtatványok gyűjteménye. Gyászjelentések. A történetíró Bergelről az általam megismert vonatkozó irodalom 1900 és 1990 között egyszer sem tett említést. A magyarországi zsidó történetírás historiográfiai feldolgozásának problémáiról lásd Haraszti György: A zsidó történetírás nehézsége, avagy egy illúzió fogságában. In: Uö: Két világ határán. Bp., 1999. (továbbiakban: Haraszti, 1999. ) 208-225. p. (Magyar zsidó történelem) (Múlt és Jövő könyvek) Ismereteim szerint a zsidósággal foglalkozó Magyarországon megjelent történeti munkában először csak 1995ben szerepelt Bergel József a hivatkozásokban. Katz, Jacob: Kifelé a gettóból. A zsidó emancipáció évszázada, 1770-1870. Bp., 1995. (továbbiakban: Katz, 1995.) 19. p. (Hungária Judaica; 8.) 3 Sem Szinnyei, sem a Zsidó Lexikon szócikk-írója nem adta meg Bergel születési helyét. Szinnyei, 1891. 940, hasáb; Újvári, 1929. 110. p. Haraszti György szerint morvaországi születésű volt, ezt azonban nem támasztja alá konkrét hivatkozással. Haraszti, 1999. 282-310. p. A kaposvári izraelita hitközség halotti anyakönyvében születési helyként Kaposvár szerepel. SML Somogy vármegyei felekezeti anyakönyvek. Kaposvári izraelita hitközség halotti anyakönyve (továbbiakban: Fel. akv. Kaposvári izr. hitk. halotti akv.) 6/1884. A kaposvári születés lehetőségét azonban erős fenntartással kell kezelni, mert maga Bergel ezzel ellentétes utalásokat tett. Bergel József: Kaposvár 40 év óta. Kaposvár, 1877. (továbbiakban: Bergel, 1877.) 11. p.