Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)
A „KÍSÉRTŐ MÚLT", AVAGY „JELEN A MÚLTBAN" - Csóti Csaba: Korszakolás és tradíció(k) egymásra hatása Bergel József Magyarországi zsidók története című művében
76 Személyes idő - történelmi idő Csóti Csaba és 1802 - közül utóbbi tűnik elfogadhatóbbnak. 4 Miután orvosi jellegű publikációi Lipcsében jelentek meg, tanulmányait talán a Német Birodalom területén végezhette. Saját bevallása szerint eredendően sebészorvos volt. 3 Bizonyos, hogy 1836-tól haláláig, 1884-ig Kaposváron városi orvosként működött. Hivatásának gyakorlása mellett előszeretettel foglalkozott a zsidóság történetével és kultúrájával. Orvosi szakcikkein kívül három történeti, egy esztétikai és egy teológiai vonatkozású (talmudista) munkája ismert. A Magyar Zsidó Lexikon mint „orvost és hebraistát" jegyzi. A Magyarországi zsidók története című könyvét 1879-ben jelentette meg Kaposváron. Történeti összefoglalása - figyelmen kívül hagyva Löw Lipót 1871-ben kiadott és történeti munkának csak részben tekinthető művét, a Zsidó Kongresszusi - lényegében az első kísérlet volt arra, hogy a hazai zsidóság történetét források alapján, a kor tudományos színvonalán mutassa be a honfoglalástól a ,jelenkorig", 1867-ig. Ennek ellenére Bergel neve 1995-ig alig fordult elő az amúgy nagyszámú, a magyarországi zsidóság történetét tárgyaló, Magyarországon megjelent munkákban. Olyannyira nem, hogy Venetianer Lajos híres, a magyarországi zsidóság történetét taglaló könyvében Bergel neve sem mint történetíróé, sem mint szakcikkeket publikáló orvosé nem fordul elő. Pedig Bergel semmi esetre sem lehetett „provinciális", ismeretlen személyiség a korabeli közéletben. Kétségtelen, hogy sem mint orvos nem szerzett országos hírnevet, sem mint a zsidó közösség tagja nem tartozott a közösség ügyeit intéző személyek „első vonalába". Szűkebb pátriájának, Somogy megyének a sajtójában azonban hol mint történetírót, hol mint zsidó közszereplőt említették. 8 A hazai történettudomány 1880-ban ismerhette meg a nevét, amikor a jelen közleménynek is témájául választott munkáját a Századok című folyóirat „Tör4 Bergel születési idejét illetően a Zsidó Lexikon és Szinnyei egyaránt az 1799. evet adja meg. Szinnyei, 1891. 940. hasáb; Újvári, 1929. 110. p. Ezzel szemben 1884-ben bekövetkezett halálakor a halotti anyakönyv szerint 82 éves volt. SML Fel. akv. Kaposvári izr. hitk. halotti akv. 6/1884. Ezt a tényt 1868-ban, a zsidó kongresszusi választások hisztérikus politikai hangulatában a neológ körök vitatták. Talán ennek tudható be, hogy Bergel halálakor, a halotti anyakönyvben üresen hagyták a „polgári állása/foglalkozása" című részt. Neve előtt azonban szerepeltették a „dr." megjelölést. Vö.: SML Fel. akv. Kaposvári izr. hitk. halotti akv. 6/1884. Tekintettel szakírói tevékenységére és fél évszázados orvosi praxisára, aligha hihető, hogy ne rendelkezett volna a szükséges képesítéssel. 6 Der jüdische Kongress in Ungarn, historisch beleuchtet. Beitrag zur Rechts-, Religions- und Kulturgeschichte. Pest, 1871. Venetianer Lajos: A magyar zsidóság története különös tekintettel gazdasági és művelődési fejlődésére a XIX. században. A szerző 1922-es kötetének befejező fejezettel módosított kiad. Az új kiad. előszavát írta Raj Tamás. Bp., 1986. 129-135., 183-186., 219-224., 314-404. p. (Tudománytár) Ez különösen feltűnő, ha figyelembe vesszük, hogy Venetianer müvének jelentős részét éppen az 1867 előtt publikáló zsidó orvosok felsorolása teszi ki. 8 Bergel például 1870. november 8-án azzal került be a Somogy című hetilapba, hogy úgy hírlett Izraeliták haladó fejlődésükben címmel lapot kívánt alapítani. Hírek. = Somogy, 1870. nov. 8. 3. p.
