Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)

A TÖRTÉNETÍRÁS IDŐDIMENZIÓI - Halmos Károly: A „nyeregkor" (Sattelzeit). Eszmetörténet és antropológia határán

A „nyeregkor" (Sattelzeit). Eszmetörténet és antropológia határán 55 Arnold Gehlen szerint - Aquinói Szent Tamás és Johann Gottfried Herder (1744-1803) nyomán - az ember lényege, őt az állatvilágtól megkülönböztető sajátossága, hogy - lévén ösztönei leépültek, az életre nem szervileg szakosodott és nem környezethez illeszkedett, mindezt Gehlen vendégkifejezéssel „fiziológiai koraszülöttség"-nek nevez - maga körül kultúrvilágot hoz létre.

10 Gehlen szerint éppen az ember klimatikus jegyeinek (bőrszín) elterjedtsége mutatja, hogy már a hominidák is erősen váltogatták környezetüket, „a holocén és a pleisztocén a nagy nyugtalanság és a nagy vándorlások kora vo/í."

11 ,^4z egészen újszerű életterek felé tartó nagy vándorlások azután megkövetelik a kultúra forradalmát, a létfenntartási technikák és a gondolkodási eszközök teljes átállítását, ami egészen a vallási szféráig szokott terjedni." ~ Gehlen, a megnyíló életterek jelentőségét érzékeltetendő, a sziú és róka indiánok kultúraváltásának a néprajzi irodalomból származó leírását idézi fel. E törzsek „lakóhelye 1700 körül a minnesotai vadrizskörzet volt. Ez gyűjtögető gazdaságot, erdei vadászatot, kenus halászatot jelent. A puskával felfegyverzett ozsibvék kiszorították innen a sziúkat és a rókákat, akik a prérire kanyarodtak, és lovakat szereztek az európaiaktól. »Néhány év múlva az egész nép lovon ült, s ezzel egy csapásra hatalmas élettér nyílott számára a préri fennsíkon«."

13 Nem egy genetikai evolúciós stádium következett egy másikra, a történetből egyrészt új világok megnyílásának lehetősége, másrészt e lehetőség esetlegessége világlik ki. Gehlen, a filozófus-antropológus több emberiség-léptékű fordulatot különböztet meg. Az első ezek közül a neolitikus forradalom.

14 A földművelés több volt, mint az instrumentális viselkedés megnyilvánulása, a magból lesz a növény megfigyelése, mi több - írja Gehlen - a pusztán instrumentális viselkedésnek akadályoznia kellett a földművelést: a magvakat megehettek, ahelyett, hogy megőrizték volna.

15 Ahhoz, hogy a földművelés kialakulhasson, a „virtuálisan 10 Uő: Az ember. Természete és helye a világban. Ford. Kis János; utószó Ágh Attila. Bp., 1976. (továbbiakban: Gehlen, 1976.) 553. p. 11 Gehlen, 1976. 112. p. A holocén - másként alluvium- földtörténeti jelenkor, Kr. e. 13. évezredtől tart; a kainozoikum - földtörténeti újkor, kezdődött: 6,5x10

7 éve - negyedkorának - kezdődött: 2,5-1,8xl0

6 éve - első, a holocént megelőző, régebben diluviumnak nevezett fázisa, az emberi történelem paleolitikus korát magában foglaló időszak. 12 Gehlen, 1976. 113. p. 13 Uo. 14 Childe, Vére Gordon: Az ember önmaga alkotója. Ford. Székely Andorne. Bp., 1968. 175 p., 16 t. (Univerzum könyvek); Robinson, W. C: Demographic history and theory as guides to the future of world population growth. = Genus, 2003. no. 3-4. 11-41. p. Ismertetését lásd Kovács László: Robinson, W. C.: Demográfiatörténet és -elmélet mint a jövőbeni népességnövekedés vezérfonala. = Statisztikai Szemle, 2004. 9. sz. 888-889. p. 15 Általánosabban is megfogalmazza Gehlen: Az állatok nem tudják, hogy táplálkoznak és szaporodnak - tevékenységük „magábanvaló". A vadászkultúrák instrumentális viselkedés útján jutottak táplálékhoz - ez a viselkedés azonban nem képes stabil és humánus intézményeket létrehozni. Ezeknek az intézményeknek a létrejöttéhez van szükség az ideatív viselkedésre, ugyanis a cél nélküli elkötelezettségek teremtik meg azoknak a célszerűségeknek a felismerését, „me-