Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)

A TÖRTÉNETÍRÁS IDŐDIMENZIÓI - Halmos Károly: A „nyeregkor" (Sattelzeit). Eszmetörténet és antropológia határán

56 Személyes idő - történelmi idő Halmos Károly gátlástalan" 16 embernek szüksége volt az aszkétikus viselkedésre. 1 Az aszké­tikus viselkedési mód, azonban, csak akkor maradhatott fenn és válhatott hatá­sossá, ha egyúttal az egyéb cselekvési lehetőségek aktívan gátoltattak. így a val­lás legősibb formái, a totem és tabu a földművelés szükséges okai voltak. „/4z ál­lattenyésztés és a földművelés »feltalálása« nem következhetett be más úton, mint ezen." n Gehlen megjegyzi, hogy a premágikus, rituális viselkedés sikere nem volt előre látható - az állatok háziasításával kapcsolatban kifejti, hogy a szelidítést nem akarták, hanem sikerült, de a kívánatos eredmények stabilizálása már az ősi vallás jelentős tartalmát képezte. 1 A következő kulturális küszöb a monoteista hitvallás. Az egyistenhit jelen­tőségét Gehlen a természet démontalanításaként és istentelenítéseként fogalmaz­ta meg: ,JWaga a monoteizmus a természettudományok legbensőségesebb előfel­tételeinek egyike." 2 ® A harmadik küszöb, két évezreddel a monotheizmus után, a felvilágosodás, illetve „a világ műszaki-ipari-természettudományos felfogása és birtokba vétele [Weltbeherrschung] " 2{ Gehlen szerint az metafizikai-ideatív tudat [ez tulajdon­képpen a terminus a vallás általánosítása - H. K.] vezéreszmével rendelkező in­tézményeket hoz létre. Az emberi egyedek célszerű tevékenysége a közösségi szintű ésszerűség keretei között - intézmények mentén - zajlik. A metafizikai­ideatív tudatban a vallási, jogi, morális tartalmak nem puszta képzetekként vagy ideákként, hanem mint realitások érvényesültek, azaz a viselkedést motívumok gyanánt determinálják. Létrejött azonban egy harmadik tudatforma, a történeti tudat. ,JE tudat szá­mára a nyelv, a jog a vallás, az erkölcsök, a művészet társadalmi tények, melyek történetileg keletkeznek az emberi együttműködésből, saját világokká önállósul­nak az emberekkel szemben, és hosszabb vagy rövidebb távon megismerhető vál­tozásokon mennek át. ... Ez az elveszíthetetlenné vált történeti tudat teljes egé­szében a felvilágosodás eredménye. A felvilágosodás ... olyan messzire vitte a ra­cionalizált gondolkodásmód kifejlesztését, hogy immár nem lehetett visszatartani attól, hogy a tulajdon, valóságként átélt meggyőződései felé fordítsa ezt a gon­dolkodásmódot. [Ekként a felvilágosodás személyiségeinek] ... meggyőződései lyek intézményesíthetővé tették a táplálkozást mint tartós struktúrát, mint egyénfólötti folya­matot. A család és a földmüvelés emberi intézményeiben mind a táplálkozás, mint a szaporo­dás megéltté, céltételezések és kötelezettségek tartalmává - „a maga számára valóvá" - vált. Gehlen, 1976. 584. p. 16 Az ösztönök leépülése, amit Gehlen az ember egyik megkülönböztető jellegzetességének tart, egyben az ösztönös gátlási mechanizmusok hiányát is létrehozta. Gehlen, 1976. 576. p. 17 Ballá Bálint: Kultúra és szűkösség. A kultúra fogalma a szociológiában. = Korunk, 2003. 7. sz. 4. p. 18 Gehlen, 1976. 577. p. 19 Gehlen, 1956, 120. p. 20 Kaufmann, Franz-Xaver: Vallás és modernitás. = Replika, 1996. 21-22. sz. 263. p. A tanul­mány az idézet forrásaként - Gehlen, 1956. - az 1964. évi kiadását jelöli meg. Ehhez nem si­került hozzájutnom. Az idézethez tartalmilag legközelebb álló szöveghely: Gehlen, 1956. 285. p. 21 Gehlen, 1956. 110. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom