Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)

A „BOLDOG BÉKEIDŐKTŐL" AZ „ÁTKOSOKIG": KORSZAKKÉPZÉS A MAKROTÖRTÉNELEMBEN, ILLETVE A MEMOÁROKBAN ÉS AZ ORAL HISTORYBAN - Tóth Eszter Zsófia: „Éppen ma 52 éve mentem férjhez. Ez szörnyű." Időkezelés munkások és munkásnők életút-elbeszéléseiben

Tóth Eszter Zsófia „ÉPPEN MA 52 ÉVE MENTEM FÉRJHEZ. EZ SZÖRNYŰ.' IDŐKEZELÉS MUNKÁSOK ÉS MUNKÁSNŐK ÉLETÚTELBESZÉLÉSEIBEN A Lutz Niethammer vezette nyugatnémet kutatócsoport az 1980-as évek végének Német Demokratikus Köztársaságában találkozott olyan interjúalannyal is, aki egyáltalán nem emlékezett konkrét dátumokra. A vele készített narratív életútinterjú alapján a kutatók elsősorban azt elemezték, milyen okai lehettek ennek a nyilvánvaló feledékenységnek.

1 Azok az életút-interjúkészítők, akik az interjúkat kvázi írásos forrásokként arra akarták felhasználni, hogy rekonstruálják, „mi is történt valójában" egy olyan konkrét napon, mint például 1956. október 25-én, nagy bajban vannak azokkal az interjúalanyokkal, akik nem emlékeznek vagy nem hajlandóak emlékezni konkrét dátumokra. Narratív életútinterjúim alapján az alábbiakban fordítva teszem fel a kérdést: nem arra vagyok kíváncsi, hogy egy bizonyos napon mi történt, és ezt ma hogyan ábrázolják a visszaemlékezők, hanem arra, hogy interjúalanyaim mely konkrét dátumokat és milyen időtartamokat említenek életút-elbeszéléseikben, és ezt miért teszik.

2 A kollektív emlékezet szempontjából fontosnak tartott történelmi események közül melyeket említenek - ha egyáltalán említenek - konkrét dátummal és miért? Akárcsak az életút-elbeszélésekben általában, visszaemlékezőim - a Budapesti Harisnyagyár Állami Díjas Felszabadulás brigádjának betanított munkás tagjai és szakmunkás férjeik - is a leggyakrabban akkor említettek meg konkrét dátumokat, évet, hónapot, esetleg napot történeteikben, amikor olyan, velük megtörtént eseményt ábrázolnak, amelyet kiemelkedő jelentőségűnek éreznek életútjuk alakulása szempontjából.

3 Ezek az események lehetnek mind pozitívként, mind negatívként ábrázolt történetek is. Nem meglepő, hogy szinte kivétel nélkül pontos dátummal emlegették a magánélet szimbolikusnak tekintett sorsfordulóit: napra pontosan idézték fel esküvőjük dátumát, - és akárcsak a címben jelzett elbeszélő, aki 16 évi házasság után elvált - azt, hogy hány év telt el azóta, 1 Niethammer, Lutz - Plato, Alexander von - Wierling, Dorothee: Die volkseigene Erfahrung. Eine Archäologie des Lebens in der Industrieprovinz der DDR. 30 biblioraphische Eröffnungen. Berlin, 1991. 640 p. 2 A munkásság életmódja Magyarországon 1930-1989 között. A Felszabadulás brigád mikrotörténete című, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomtörténet tanszékén készült PhD disszertációmhoz 1999. október 25. és 2003. január 29. között 22 fővel készített, 701 oldal terjedelmű interjúanyagról van szó. A kutatás rövid módszertani leírását lásd Tóth Eszter Zsófia: Változó identitások munkásnők élettörténeti elbeszéléseiben. In: Évkönyv. 10., 2002. Magyarország a jelenkorban. Szerk. Rainer M. János, Standeisky Éva. Bp., 2002. 76-78. p. 3 A történetek tipizálása szempontjából lásd Dobos Ilona: Paraszti szájhagyomány, városi szóbeliség. Bp., 1986. 195-207. p.