Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)

A „BOLDOG BÉKEIDŐKTŐL" AZ „ÁTKOSOKIG": KORSZAKKÉPZÉS A MAKROTÖRTÉNELEMBEN, ILLETVE A MEMOÁROKBAN ÉS AZ ORAL HISTORYBAN - Hudi József: Nemes Székely János csöglei közbirtokos naplójának időszemlélete

Nemes Székely János csöglei közbirtokos naplójának időszemlélete 211 tönkrement.

28 Fontosnak tartotta feljegyezni, hogy 1862-ben cserép helyett a jóval drágább bádog vizeskorsót vásároltak, és hogy fia 1863-ban vasekét, 1866ban pedig vasfazekat vett. A mindennapi élet tárgyi világának modernizálódását szkeptikusan szemlélte. SZÉKELY JÁNOS ÉS A MAGYAR TÖRTÉNELEM Nem tudjuk pontosan, milyen történeti tudást adott a csöglei gyermekeknek az iskola az 1790-es években. Annyi bizonyos, hogy a lelkész és a tanító - és talán a szülök - nagy gondot fordítottak a valláserkölcsi nevelésre, mert Székely János vallásos életet élt, és magától értetődőnek tartotta, hogy lelkiismeretesen ellássa a presbiteri, időszakonként pedig a kurátori teendőket is. Szilárd vallásos világnézete egész életében biztos eligazodást adott számára, így nem is volt szüksége annál a szerény történeti műveltségnél többre, amelyre a családban, az iskolában szert tett, és melyet később olvasóként kiegészített.

29 Az iskolában többek közt Losontzi István Hármas kis tükör című, 1770-ben írt, és számos bővített kiadást megért tankönyvéből, katekizálva tanulta meg a legfontosabb vallási, állampolgári, földrajzi, történelmi ismereteket, és életvezetési tanácsokat. A Magyar- és Erdélyország közigazgatási térképével ellátott, 1793. évi kiadásból megbízható történeti, állampolgári és földrajzi ismeretekre tehetett szert.

30 A tankönyv vallástani része összefüggő világmagyarázatot adott a világ Kr. e. mintegy 4000 évvel történt teremtésétől Jézus kínhaláláig és feltámadásáig, meghatározva, hogy emberi tisztünk nem más, minthogy „a keresztény vallásban állhatatoson meg maradjunk, és szentül éljünk. így várhatjuk Isten' irgalmasságából idvességünket."

31 A kötet Timon Sámuel, Pray György, Katona István A zsebóra pontosabb időbeosztásának nem volt hatása a naplóra: az óra határozott megjelölésével nem találunk bejegyzést. Csupán egy villámcsapásról írja 1847 májusában, hogy este 9 óra tájban történt. Az „óramű pontosságú''' feljegyzésekhez egyébként sem volt szükség a zsebórára, hiszen megtette volna helyette a toronyóra, amelynek gondozását hol a pápai, hol a kiscelli órások végezték írásban rögzített szerződés szerint. Az előzményekről, a 17-18. századi paraszti-kisnemesi időszemlélet átalakulásáról lásd Tóth István György: Harangkongás és óraketyegés. A parasztok és kisnemesek időfogalma a 17-18. században. In: Óra, szablya, nyoszolya. Életmód és anyagi kultúra Magyarországon a 17-18. században. Szerk. Zimányi Vera. Bp., 1994. 115-132. p. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok; 9.) 29 1847 tavaszán a következőket írta: Rövid életem vezérivé tettem e következőket, ugy mint józanság, mértékletesség, békességes tűrés ... a' lehetőségig való csendes meg nyugovó elme és gondolkodás módja, szemérmesség és hallgatás ... E szerént éldegélve csendes, bátor és nyugott szívvel várom a halált, melyet nekem is mint minden élő állatnak, le kell fizetni élete dijjáérf. DREL Nemes Székely János naplója, 1847. május 9. 3 Losontzi István: Hármas kis tükör, melly I. A szent históriát, II. Magyar országot, III. Erdély országot, annak földével, polgári-ál lapotj ával, év históriájával, gyenge elmékhez alkalmaztatott módon, a nemse tanulóknak, summáson, de világosan elő-adja és ki-mutatja. Kassa, 1793. (továbbiakban: Losontzi, 1793.) 1 Losontzi, 1793. 32. p. A Krisztus születéséig eltelt idő felosztása: a világ teremtésétől az özönvízig 1656 év, az özönvíztől Ábrahám fellépéséig 427 év, Ábrahámtól Izrael népének Egyiptomból való kijöveteléig 430 év, az Egyiptomból való kijöveteltöl Salamon templomának épí-