Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)
A „BOLDOG BÉKEIDŐKTŐL" AZ „ÁTKOSOKIG": KORSZAKKÉPZÉS A MAKROTÖRTÉNELEMBEN, ILLETVE A MEMOÁROKBAN ÉS AZ ORAL HISTORYBAN - Hudi József: Nemes Székely János csöglei közbirtokos naplójának időszemlélete
212 Személyes idő - történelmi idő Hudi József munkáira alapozva, rövid áttekintést adott „magyar nemzet" történetéről. Losontzi az őstörténetet a hun-magyar rokonságra építette, és hármas, hun-avarmagyar honfoglalás elméletét újította fel. A magyar királyság történetét századonként tárgyalta, azon belül pedig uralkodókhoz kötve mutatta be azt saját koráig. A „magyar nemzet" története ebben az interpretációban a királyok cselekedeteinek kronológiáját jelentette. Az ország „polgári állapotjáról" szóló fejezetből a csöglei nemesek nemcsak az államszervezetet, hanem saját rendi helyzetüket, nemesi jogaikat is megismerhették. Megtanulták, hogy a nemesi communitas tagjaiként számos kiváltság birtokosai, és „nem a földes úrtól, hanem a vármegyétől függen eK\ Székely János felnőttkori történelemszemléletét nem történeti szakmunkák, hanem a bibliai ismeretek, továbbá a nyomtatott és kéziratos irodalmi termékek formálták. A magyar múltat históriás énekekből, főként pedig Kisfaludy Sándor romantikus regéiből ismerte meg. Az általa ismert világ Európa határainál véget ért, és ha hihetünk naplójának, gyakorlati tapasztalatai sem terjedtek Pápánál, Győrnél, Sárvárnál, Kiscellnél (ma: Celldömölk) és Veszprémnél tovább. A vasi, zalai, pesti eseményekről leginkább hallomás útján értesült. A magyar múltról töredékes és rendszertelen ismeretanyaga volt, amelyben történeti tények és költői fikciók keveredtek. Irodalmi olvasmányaiból tudott az igazságos Mátyás királyról, a mohácsi veszedelemről, a török uralomról, a Balaton-felvidéki várak - Csobánc, Rezi, Tátika -, valamint a Somló regényes középés újkori történetéről. A legújabb kori történelmet a nemesi felkelések költészete jelentette számára. Nincs adatunk arra nézve, hogy a modern nemzeti identitás kialakításában fontos szerepet játszó újságokat, regényeket olvasta volna. 33 A múlthoz fűződő viszonyát vallásos szemlélete is meghatározta. A biblia alapján úgy vélte, hogy nem mondhatjuk az előző korokra, hogy azok jobbak voltak a mainál. Paraszti szemléletében a történelem változások sorozata, amelyben nem tapintható ki a „fejlődés". Az egymást követő nemzedékek élete között nincs lényegi különbség. Konzervatív, az újításokkal szemben túlzottan óvatos szemlélete megakadályozta abban, hogy felismerje kora paraszti sorsot formáló nagy eseményeinek, téséig 480 év, a templomépítéstöl a babilóniai fogságig 520 év, a fogságtól Krisztus születéséig 580 év telt el. 1793-ban tehát az emberiség története - a tankönyvben rögzített közfelfogás szerint - nem haladta meg a 6000 évet. 32 Losontzi, 1793. 70. p. 33 Az újságok, regények nemzeti identitásformáló hatásáról Olick, Jeffrey Keith - Rohbins, Joyce: A társadalmi emlékezet tanulmányozása: a „kollektív emlékezettőr a mnemonikus gyakorlat történeti szociológiai vizsgálatáig. Ford. Kulcsár Dalma. = Replika, 1999. 37. sz. 19-43. p.A nemzeti identitásról és történetírás kapcsolatáról lásd Gyáni Gábor: Emlékezés, emlékezet és a történelem elbeszélése. Bp., 2000. 199 p. Székely egy újsággal, az 1848-1849-es Közlöny című kormánylappal biztosan találkozott, mivel ezt minden község megrendelte. Veszprém megyében 1848-ban összesen 66 példánya volt forgalomban. Veszprém Megyei Levéltár. Veszprém Vármegye Állandó Bizottmányának jegyzőkönyvei 558/1848.
