Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)
A „BOLDOG BÉKEIDŐKTŐL" AZ „ÁTKOSOKIG": KORSZAKKÉPZÉS A MAKROTÖRTÉNELEMBEN, ILLETVE A MEMOÁROKBAN ÉS AZ ORAL HISTORYBAN - Hudi József: Nemes Székely János csöglei közbirtokos naplójának időszemlélete
210 Személyes idö - történelmi idő Hudi József még kiskorúak voltak, így a háztartásban, a családi gazdaságban is szükség volt a megbízható női munkaerőre. Első felesége halálára írt verséből, a naplóba bemásolt halotti búcsúztatóból tudjuk, hogy Nagy Zsófiát szerette, és elvesztése mélyen megrendítette. Második házasságából nem született gyermek. E kapcsolatról mindössze annyit tudunk meg tőle, hogy 1864 végén - amikor az asszony megbetegedett - rossz viszonyban voltak. Szalóky Julianna Kiscellbe vitette magát az orvoshoz, majd az öccséhez költözött. A napló már csak 1865. január 28-án bekövetkezett haláláról számol be. Az ekkor 75 éves Székely meghökkentően gyorsan cselekedett, hiszen már április 24-én nászasszonyát, özv. Ferentzi Pálné Magyar Zsuzsannát hozta házához „oly jó szándékkal, hogy még hátra lévő öreg napjainkba itt az élet tengerébe öszvőfogva evezünk, a sors mérgét, kegyelmét, ketté osztva érezzük" Az együttélés azonban nem tartott sokáig, mert Székely János 1873. október 29-én elhunyt. 26 Az életpálya felvázolása után térjünk rá annak a kérdésnek a megválaszolására, hogy a naplóíró milyen időkezelési technikákat alkalmazott? Az 1808 és 1835 közötti szövegrész a meglévő írásos feljegyzések felhasználásával készült visszatekintésnek, visszaemlékezésnek is tekinthető. 1835-től kezdve a napló ritmusát a naptári évek, és az évszakok ciklikus váltakozása adta. Az éven belüli a feljegyzések időrendjét a mezőgazdasági munkák ütemezése határozta meg. Az időjárás, a tavaszi szántás-vetés, a nyári aratás, a takarulás, a cséplés, majd az őszi vetés, valamint a termények értékesítése állandóan visszatérő motívumok. Az eseményeket többnyire a naptári nappal, ritkábban az egyház év jeles napjaival, esetleg mindkettővel jelölte, de az utóbbiaknak szakrális tartalma alig van. Szent Pál, Gyertyaszentelő napja, Húshagyó kedd az időjárás vagy a munkák állásának viszonyítására, Szent György-nap a vetés állapotának, Sarlósboldogasszony az aratás közeledtének, Szent Márton napja az őszi hideg idő megjelölésére szolgáltr Ezek mellett feltűnnek olyan feljegyzések, amelyek az egész évet tették mérlegre. Közülük a leginkább figyelemre méltó, hogy 1840-től a református anyakönyvek segítségével minden évben népmozgalmi statisztikát készített, amelyek segítségével megállapította, hogy 1831 után a református népesség csökkenő tendenciát mutatott. Rájött, hogy a falu népesedéstörténete nem egyenes vonalú, hanem hullámzó, és tendenciájában csökkenő volt. Székely alapvetően konzervatív beállítottsága ellenére nyitott volt az újdonságok és újítások iránt. Ezt bizonyítja, hogy 1834-től kurátorként akácot ültettetett a faluban, s fiával együtt méhészkedett. 1842-ben megújította gyümölcsösét. 1843-ban pedig zsebórát vásárolt, hogy az eseményeket pontosabban tudja meghatározni, de a kényes jószágra nem tudott kellően vigyázni, és az hat év múltán 2 " DREL Nemes Székely János naplója, 1865. április 24. 26 Herényi, 1965. 104. p. 27 Az egyházi év ünnepeiről, a faluközösség szakrális eseményeiről, például konfirmációról nem készített feljegyzéseket, ezeket a mindennapi élet szerves részeinek tartotta.
