Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)
A „BOLDOG BÉKEIDŐKTŐL" AZ „ÁTKOSOKIG": KORSZAKKÉPZÉS A MAKROTÖRTÉNELEMBEN, ILLETVE A MEMOÁROKBAN ÉS AZ ORAL HISTORYBAN - Hudi József: Nemes Székely János csöglei közbirtokos naplójának időszemlélete
206 Személyes idő - történelmi idő Hudi József A csöglei református egyház már nemzedékek óta hasonló méretű jegyzőkönyvet használhatott anyakönyvezésre, az egyházi körrendeletek, és feltehetőleg a presbitériumi ülések döntéseinek feljegyzésére. 6 A dunántúli református egyházkerület 1808-ban minden lelkésztől elvárta, hogy megírja eklézsiája rövid történetét. 7 A feladatnak a helyi lelkész is eleget tett, és 1613-tól kezdődően összeállította az ekkor közel 900 lelkes gyülekezet prédikátorainak névsorát. 8 A református egyházzal szorosan összefonódott nemesi község a 18. század óta szintén jegyzőkönyveket vezetett a testületi ülésekről, hatósági körrendeletekről és bírói számadásokról. 9 Székely elöljáróként, illetve több alkalommal választott bíróként alaposan ismerte a községi adminisztrációt. Több, a gyakorlatban is hasznosítható vármegyei kurrens szövegét naplójába is bemásolta. Az írásbeliség szerepe a csöglei nemesek számára a 18. századtól kezdve felértékelődött, hiszen az 1710-es évektől a nem közismert családoknak lehetőleg okievekkel kellett igazolniuk nemességüket, és a református egyháznak is hasonló módon kellett megvédeni jogait - így szabad vallásgyakorlatát - a történeti érveléssel fellépő katolikus egyház képviselőivel szemben. A csöglei kurialisták Veszprém vármegye támogatásával 1722-ben III. Károlytól szereztek új adománylevelet, és emellett ekkor birtokukban volt három középkori oklevél is, amelyekkel 1227-től igazolhatták birtokjogukat. 10 A református egyházat 1779-ben érte a legnagyobb támadás, amikor a területileg illetékes iszkázi plébános a reformátusok által használt középkori eredetű 6 A fondjegyzék szerint a csöglei református egyházközség vegyes iratai 1569-től, az anyakönyvek 1730-tól, az iskolai iratok 1800-tól, a presbiteri jegyzőkönyvek csak 1877-től maradtak fenn. A fond terjedelme 1950-ig 2,55 ifm. A magyarországi református egyház levéltári anyagának fondjegyzéke. Szerk. Ladányi Sándor. Bp., 1976. 109. p. (A magyarországi egyházi levéltárak fondjegyzékei; 1.) A részletesebb leltár szerint az első vegyes anyakönyv 397 oldalas, és az 1730 és 1761 közötti időszakot öleli fel. A körrendeleti jegyzőkönyv az 1785 és 1835 közötti időből maradt fenn. DREL A Csöglei Református Egyházközség iratai (továbbiakban: CSRE ir.) Parragh Árpád református lelkész iratjegyzéke. Csögle, 1971. október 10. 7 DREL Egyházkerületi jegyzőkönyvek, 1807. no. 32. Az egyes eklézsiatörténetek Tóth Ferenc pápai kollégiumi professzor felszólítására készültek megadott szempontok alapján, amelyeket többségében 1808-ban adtak le a prédikátorok. Tóth a dunántúli gyülekezetek történetének megírását tervezte, de tervét nem valósította meg. 8 A csöglei református egyház történeti feljegyzéseit Némethi Jonathan készítette el 1808-ban. Tóth Endre: A pápai református egyházmegye története. 1. rész. Gyülekezetek és lelkészek. Pápa, 1927. (továbbiakban: Tóth, 1927.) 25. p. 9 A község közigazgatási iratai nem maradtak fenn a 18. századból. Állításunkat a Veszprém vármegyei nemesi községek történetének vizsgálatával tudjuk alátámasztani. 0 Bél Mátyás: Veszprém vármegye leírása. Szerk., a képanyagot vál., a mutatót összeáll. Kredics László; ford. Takáts Elemér. Veszprém, 1989. 77-78. p. (A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai; 6.) Legkorábbi, 1227-ből származó oklevelet Bertalan veszprémi püspök, az 1464-ből valót Korvin Mátyás, az 1470-ből valót a csornai konvent adta ki.
