Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)

A „BOLDOG BÉKEIDŐKTŐL" AZ „ÁTKOSOKIG": KORSZAKKÉPZÉS A MAKROTÖRTÉNELEMBEN, ILLETVE A MEMOÁROKBAN ÉS AZ ORAL HISTORYBAN - Hudi József: Nemes Székely János csöglei közbirtokos naplójának időszemlélete

Nemes Székely János csöglei közbirtokos naplójának időszemlélete 207 templom visszaadását követelte. A vármegye vizsgálatot indított az ügyben, de az eljárást az időközben megjelent türelmi rendelet miatt nem sikerült befejezni.

11 Az írásbeliség jelentőségének növekedésével párhuzamosan nőtt a lakosság írni, olvasni tudása.

1 Az alfabetizációs folyamat előrehaladása az 1721 óta bizonyíthatóan működő elemi népiskolának köszönhető, amely az 1820-as évektől már pontos adminisztrációt, anyakönyvet vezetett.

1 A kisnemesi családok történeti emlékezete fokozatosan áttörte a szóbeliség világának határait: a családok nemcsak nemesi bizonyítványaikat, hanem birtokleveleiket, házassági szerződéseiket és végrendeleteiket is gondosan megőrizték a família levelesládájában.

14 Hasonló gondossággal járt el a református egyházközség is.

15 A biblia, az ima- és énekeskönyv vagy a kalendárium üres lapjaira nemzedékeken át fölkerültek a születési, házassági, halálozási adatok, és az egyéb „emlékezetre méltó dolgok". Ezek a feljegyzések jelentették a későbbi paraszti naplók archetípusát. 11 Tóth, 1927. 24-25. p. A Tóth által meg nem nevezett iszkázi plébános Bassai László volt, aki 1740 és 1788 között szolgált a településen. Rajczi Pál: Series parochorum. In: A Veszprémi Egyházmegye névtára, 1992. Veszprém, 1992. 271. p. 12 A kérdéskörről legújabban Lesen und Schreiben in Europa, 1500-1900. Vergleichende Perspektiven. Hrsg. Alfred Messerli, Roger Chartie. Basel, 2000. 652 p.; Tóth István György: „Mivelhogy magad írást nem tudsz ..." Az írás térhódítása a művelődésben a kora újkori Magyarországon. Bp., 1996. 339 p. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok; 17.); A kisnemességről Kása László: „Hét szilvafa árnyékában". A nemesség alsó rétegének élete és mentalitása a rendi társadalom utolsó évtizedeiben Magyarországon. Bp., 2001. 283 p. (Osiris könyvtár. Történelem) 13 Az iskolai anyakönyvek már levéltárba kerültek. DREL CSRE ir. „Oskolai Protocollum, 1824— 1841." „Iskolai Jegyzőkönyv készült a Csöglei reformált Egyház számára, 1842-1854." A diáriumokba az iskolába „feljött" gyermekek felvételének idejét, nevüket, életkorukat, szüleik nevét jegyezték fel. A református iskolába jártak az evangélikusok gyermekei is. Az alfabetizáció szintjét jól mutatja, hogy az egyházközségi okleveleken 1810-ben hat elöljáró közül csak egy nem tudott írni, 1828-ban mindegyik elöljáró alá tudta írni a nevét. 14 A jelenleg ismert legkorábbi, 1825. március 13-án kelt tanrend szerint a csöglei lányiskola három, a fiú négy évfolyamos volt. A lányokat a vallási ismereteken, számolni, énekelni, imádkozni, s olvasni tanították. Még a harmadik évfolyamban is a fő szempont: ,^4 nyomtatott könyveknek fojtóba való olvasása'" volt, bár megjegyezték: „Némellyek az írást is gyakorolják.'''' Ezzel szemben a fiúk az olvasáson túl - beleértve a bibliai helyek kikeresését - írást is tanultak, harmadikban a ,^zép és jeles írást" külön gyakorolták, negyedikben a ,^zép és helyes írás mesterségén'' kívül iratmintákkal is megismerkedtek. Feladatuk volt ,^4 magyar conceptusokban /j[éldának] o[káért]: quiétantiáknak, testamentom, moring és osztály levelek készítésében való gyakorlás." DREL CSRE ir. „Oskolai Protocollum, 1824-1841." 20-21. p. Bizonyosra vehetjük, hogy már korábban is folyt ilyen irányú oktatás, hiszen a 19. század elejétől a református egyházközség levéltárában sok adóslevél, végrendelet, szerződés maradt fenn, amelyeket az egyházi-községi elöljárók hitelesítettek. 15 DREL CSRE ir. Csupán a „Végrendeletek 1808-tól" című iratkötegben, annak 1953-ban készült felirata szerint 86 sorszámozott végrendelet, és más birtokjogi oklevél maradt fenn az 1882 előtti időkből, ami fejlett írásbeliségre vall.