Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)
A FORRÁSOK BELSŐ IDŐSÍKJA ÉS A TÖRTÉNÉSZ PERSPEKTÍVÁJA - Knézy Judit: Paraszti és cselédértékek tántorgása a gyorsuló időben 1945 és 1970 között
190 Személyes idő - történelmi idő Knézy Judit ság tagjainak választani. Természetesen a módosabb parasztok körében akadtak szép számmal olyanok, akik figyeltek az idők szavára, különösen az 1. világháborút megjárt fiatalok és a gazdaképzőt végzettek köréből. Ezek meg merték kérdezni az uradalmi tiszteket is, miként takarmányozzák állataikat, illetőleg kértek vagy vettek tőlük megfelelő vetőmagokat. Különös értékként kell számon tartani a parasztemberek azon felfogását, hogy a munkát időben és minden áron el kell végezni. Ennek kirívó példájaként emlegették azokat, akik a 2. világháború alatt nem hagyták el falujukat a frontzónában sem, hogy megvédjék otthonukat és elvégezhessék az aktuális munkákat. Hiába akarták őket a falu népével együtt evakulálni. Egyik kutasi adatközlőről, Váradi Józsefről elmondták, hogy fegyverropogás ellenére is kiment szántani, mert úgy tartotta, hogy annak a munkának akkor volt az ideje. 21 Mások kitelepítésük ellenére is vissza-visszajártak az otthont ellenőrizni, a feladatokat ellátni, a termést betakarítani. A két világháború közötti időben egy nagyon szűk rétegnek sikerült meggazdagodni, illetve életszínvonalát megőrizni. E módos parasztokat akkor is megszólták, ha nagyon zsugorian éltek, de akkor is, ha nagyon „flancoltak", azaz fitogtatták gazdagságukat. Az egészséges közösségben élőknek nem tetszett, ha nagyobb volt a portán az istálló, mint a ház, nem tetszett, ha nagyon „divatoztak" az öltözködésben, bútorzatban, ha kényeztették egyke gyermeküket, így például emlegették a módos belső-somogyi lányokról - akiknek szülei lótartásból, fuvarozásból, kupeckedésből gazdagodtak meg -, hogy „álmuk a stukatúros ház és a cementlapos konyha"," a „fordított ház", azaz a hosszanti homlokzatával az utcára néző ház, vagy a „hajtott ház", vagyis az L-alakú épület volt, továbbá az, hogy férjhezmenetelük után ne kelljen a tarlón dolgozniuk. AZ URADALMI CSELÉDEK SZEMLÉLETE A majorok népének életében sokkal kevesebb változás történt a két világháború között, mint a falvak lakóinak életében. Csak az 1930-as évek vége felé, de még inkább a háborús körülmények hatására enyhült kissé a szigor a pusztákon és javultak a cselédek lakás- és munkakörülményei egyes területeken, melynek nyomán valamelyest több pénzt tudtak keresni külön munkák, bérletek vállalásával, vasárnaponkénti napszámos munkákkal, mint korábban. Mindez azonban nem változtatott saját önértékelésükön, mentalitásukon, amelyről viszonylag keveset tudunk. Illyés Gyula Puszták népe című könyve elindíthatott volna egy ilyen irányú kutatást. 23 Kardos László 1955-ben megjelent cikkét a Fejér megyei szentgyörgypusztai (ma: Alcsútdoboz része) cselédekről narodnyikizmussal vádolták. A kor légkörének megfelelően, nagyon óvatosan fogalmazott, a korrekt leíráson túl a valós vélemények közlésétől el kellett tekintenie. 24 A legújabb időkben két 21 RRMNA 1335. sz. Belegből Nagy Mihály (Vörös) sem ment el, amikor kitelepítették a falu népét. 22 RRMNA 1134., 1335. sz. Lásd Kutas, Segesd, Ötvöskónyi községeket. 2 " Illyés Gyula: A puszták népe. Bp., 1993. 218 p. 24 Kardos László: Jegyzetek a volt uradalmi cselédek kultúrájának és életmódjának alakulásáról. = Ethnographia, 1955. 225-388. p.
