Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)

A FORRÁSOK BELSŐ IDŐSÍKJA ÉS A TÖRTÉNÉSZ PERSPEKTÍVÁJA - Knézy Judit: Paraszti és cselédértékek tántorgása a gyorsuló időben 1945 és 1970 között

Knézy Judit PARASZTI ÉS CSELÉDÉRTÉKEK TÁNTORGÁSA A GYORSULÓ IDŐBEN 1945 ÉS 1970 KÖZÖTT Jelen értekezés által vizsgált témakör elvileg rövid időszakra koncentrál, azaz az 1945 és az 1970 közötti évekre, amely a falusi életmódban egy fontos periódust jelentett Magyarországon. A mentalitás átformálódását nehezebb tetten érni, időhatárok közé szorítani, mint az életmód megváltozását, mert az olykor fáziseltolódással követi az élet kihívásait. A kutatás során az érdekelt, hogy a falusi társadalom csoportjai közül a volt módosabb parasztok és az ún. újgazdák, főként a volt uradalmi cselédek értékrendje, önértékelése mennyiben és miként rendeződött át, és alkalmazkodott e nagyon is gyorsan változó korszakban. Az értékrend alakulásának vizsgálatánál meg kellett jelölnöm, hogy melyek azok a sajátosságok, amelyeket kikezdett, illetve amelyeket nem tudott teljesen átformálni az idő. Gyermekként - bár városlakóként - magam is átéltem e korszaknak első évtizedét. Egyetemistaként már a második termelőszövetkezeti szervezési hullám hatásának lehettem tanúja. Faluról származó kollégista társaim hónapokig nyugtalanul várták az otthonról érkező híradásokat, tudván, hogy szüleiket zaklatják azzal, hogy lépjenek be a „közösbe". Első néprajzi gyűjtéseinkkor több helyen minket is tsz-szervezőknek néztek, és nem szívesen álltak szóba velünk. Ezért többnyire kerültük az 1945 utáni időszakra vonatkozó kérdéseket, ám 1961-ben a Somogy megyei Kéthelyen részben jelenkutatást is végeztünk. Komolyabban csak egy 1970-es évek végén végzett néprajzi felmérés során kezdtem az 1945 utáni falusi demográfiai változásokkal, elköltözésekkel és betelepülésekkel foglalkozni. A Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Akadémiai Bizottságának részéről Nádasi Éva felkért több néprajzkutatót, hogy számítógépes programjához írjunk kérdőívet arról, hogy a két világháború között a dél-dunántúli falucsoportok mit vallottak magukról, gazdálkodásukról, életmódjukról és a környezetükben élő falvak csoportjairól. Részemről a kérdőív már lényegében készen volt, több éves kutatásaim során kialakult kérdéskörökkel, és ilyeneket már munkatársaimnak és önkéntes gyűjtőknek is adtam, akik pályázat céljából feldolgozták azokat. A munkát összehangoló fiatal kolléganő a számítógép szempontjainak megfelelően súlypontozta a témaköröket. Egyes esetekben a kutatás kiterjedt az 1950-1960-as évekre is. Nádasi Éva különböző tanulmányokban, előadásokban ismertette vizsgálatait, amelyekből kirajzolódtak a Dél-Dunántúl többé-kevésbé összetartozó falucsoportjai, kisebb paraszti, gazdasági körzetei, ám a szemléletváltozás kérdései, összefüggései, árnyalatai nagyobbrészt elsikkadtak. Az 1980-as 1 Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattára (továbbiakban: NMEA) 18.222-18.223. sz. Bertalan László, Molnár Mária, Kováss Márta, Petánovits Katalin gyűjtései. 2 Felderítő kérdőív néprajzi csoportok kutatására, 1978. Szerk. Nádasi Éva.