Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)

A FORRÁSOK BELSŐ IDŐSÍKJA ÉS A TÖRTÉNÉSZ PERSPEKTÍVÁJA - Knézy Judit: Paraszti és cselédértékek tántorgása a gyorsuló időben 1945 és 1970 között

186 Személyes idő - történelmi idő Knézy Judit évektől gyűjteni és gyűjtetni kezdtem a paraszti gazdálkodás és szemléletválto­zás összefüggéseit a 20. század elejétől kezdve 1945-ig Somogy megyében, 3 de csak 1994-től jutottam el az 1945 utáni évek vizsgálatáig. Kifejezetten érdekelt, hogy mi maradt az egykori paraszti értékekből, azok hogyan formálódtak át, és miként hatnak a falusiak és az elköltözöttek életére, valamint hogyan változott meg a falun élők szemlélete. 4 A VISSZAEMLÉKEZÉSEK, MINT FORRÁSOK, ÉS EZEK KONTROLL­ADATAI Az 1990-es évek végén falvakban gyűjtött visszaemlékezések, a könyvtárnyi új falumonográfia vagy helytörténeti munka többnyire személyes emlékeken és te­repmunkán alapuló adatainak vizsgálata során meg kellett állapítanom, hogy az 1945 után lejátszódott sok és gyors változás megzavarta az emberek gondolko­dásmódját. Az események sorrendjét sokszor összekeverték, elfelejtettek lénye­ges mozzanatokat. Akiket atrocitások értek, akiket kitelepítettek, meghurcoltak, bebörtönöztek, akiknek lesöpörték a padlását, jól emlékeztek események pontos idejére, részleteire. Egyes személyek egyéni életének örömteljesebb eseményei szintén aránylag jól rögzítődtek tudatukban. így például az iskolakezdés: „mikor felálltam az iskolába", 5 az első komolyabb felnőttes munkavállalás: „mikor elő­ször mentem a tarlóra gráblálni" vagy „mikor először kaszáltam", a katonaság, a szerelem, a házasságkötés és a gyermekáldás. A betegségek és a halálesetek bekövetkezése is jó időjelző az emberek emlékezetében. Számos más történés részletei elhomályosultak, másokat kiszínezve emlegetnek. Volt, ahol csak egy­szer volt tsz-szervezés 1960 után, azoknak összeolvadt az 1945 és 1960 közötti időszak számos eseménye. Volt, ahol még 1955-1956-ban is történt kísérlet a termelőszövetkezet újraszervezésére. 8 A legátfogóbb és „legsikeresebb" az 1958 és 1960 között kezdődő koncentrált propaganda volt. Ahol kétszer vagy többször J Paraszti gazdálkodás és szemlélet változásai a 19. század második felétől az 1960-as évekig ­kérdőív. A beérkezett anyag a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattárának kézirattárában (továbbiakban: MMgMA IV.) van. MMgMA IV. 558., 560., 561., 641. sz. 4 Az Országos Tudományos és Kutatási Alap T 26062 pályázati téma keretében. Lásd még Kné­zy Judit: Életmódváltozások és a paraszti mentalitás Somogyban, 1945-2002. = Somogyi Hon­ismeret, 2002. 2. sz. 48-53. p.; (Jő: Életmódváltozások Somogy megyei falvakban. In: Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 2001-2004. Szerk. Estók János. Bp., 2004. 201-223. p. 5 Általános - több adatközlőm által hangsúlyozott kifejezés - az iskola elkezdésére vonatkozik. 6 Papp Ilona: Nagymamám élete. = Somogyi Honismereti Híradó (továbbiakban: SHH) 1979. 1. sz. 18-56. p. 12-13 éves, erősebb kislányok első bemutatkozása „felnőttes" munkában az uradalom vagy a nagygazda tarlóján, tarlógereblyével. 7 Gazdáknál a 14-18 éves legény kaszált először; szegényparasztok, cselédek fia - ha erős volt ­12-13 éves korában. 8 Cégér László: Kísérletek a szövetkezetek megmentésére Somogyban 1953 második felében. In: Somogy megye múltjából, 1990. Szerk. Kanyar József. Kaposvár, 1990. (továbbiakban: Géger, 1990.) 241-262. p. (Levéltári évkönyv; 21.); Szántó László: Látlelet a sztálinista agrár­politikáról a somogyi összegezés kaposvári vitáján. In: Somogy megye múltjából, 1992. Szerk. Szili Ferenc. Kaposvár, 1992. 263-278. p. (Levéltári évkönyv; 23.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom