Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)
A FORRÁSOK BELSŐ IDŐSÍKJA ÉS A TÖRTÉNÉSZ PERSPEKTÍVÁJA - Granasztói Péter: Tárgyak ideje az inventáriumokban. Kiskunhalas, 1760-1850
182 Személyes idő - történelmi idő Granasztói Péter Az idős özvegyasszonyok tárgyi világa is rendkívül sajátos. A cserépedényeik összetétele, fazekaik darabszáma és űrmértéke alapján egy különálló és jellegzetes csoportot alkotnak Hofer Tamás és Fél Edit átányi elemzésében. 10 Az özvegyasszonyok a hagyatéki leltárakban is nagyon jellegzetes tárgyi világgal rendelkeznek: többségük nagy szegénységben és teljesen szétesett tárgyegyüttesek között élt. Egyed Izsák Mihály öregségére való hivatkozással kérte 1796-ban házának összeírását. Idősebb korában is sok állata volt, valamint egy 145 ft-os redempciós földje, amivel generációjában a módosabb középrétegekhez tartozott, míg az összeírás időpontjában már ekkora földdel a legnagyobb vagyonúak kb. 7%-os körébe lehetett bekerülni. Egyik szobája sarkos berendezésű, és csak egy második asztal mutat összefüggést az összeírásban szereplő „avitt" falú és tetejű kettős, vagyis kétszobás házzal. Feltehetően nem használta a második szobát, pontosabban bútorok már nem voltak benne. Felesége sem élt már, tehát gyerekei is elvihettek bútorainak egy részét. Lehet, hogy kiadta, de valószínűbb - az összeírás megjegyzései erre engednek következtetni -, hogy idős korára a rossz állapotú házában csak egy szobát lakott. A kettős ház jól kifejezte vagyoni helyzetét, társadalmi presztízsét a berendezése, lakótérhasználata viszont az életpályája legvégén járó idős emberét. A gazdaságok, háztartások szétesése, dezakkumulációja szintén alig vizsgált folyamat, amely egyes kutatások szerint már a hozomány összeállításával, a gyerekek iskoláztatásával is elkezdődhetett. A földek, a gazdasági eszközök átadásával párhuzamosan a fogyasztás is feltehetően teljesen átalakult, a tárgyak száma fogyni kezdett, amit leginkább az egyik házastárs halála gyorsított meg. Mindezek alapján is látható, hogy milyen nagy a keveredés, teljesen különböző helyzetű esetek találhatóak az irat keletkezési éve alapján rendezett és elemezett hagyatéki leltárakban. Ez a probléma különösen akkor válhat jelentőssé, amikor egy-egy új tárgy és jelenség, gesztus elterjedését, átvételének dinamikáját, hullámait célunk meghatározni. Kik voltak az első használók, kik követték őket? A kérdés megválaszolásakor az irat keletkezési ideje az egyetlen támpont és minden vizsgálatban, ezt is használták, például az idézett Klaus Roth is az újítási fázisok meghatározásakor. Az elterjedés mikroszkopikus vizsgálatakor, amikor az egyéni helyzetekből indulunk ki, fontosak lehetnek az évtizednyi eltérések is, nem is beszélve a generációnyi különbségekről. Például a pohárszék elnevezésű, értékes bútor elterjedésének folyamata, divatjának története - ha az inventáriumok keletkezési évét vesszük figyelembe akkor - a katolikus plébánossal kezdődött 1780-ban, aki Kismartonból (ma: Eisenstadt, Ausztria) származott 10 Fél Edit - Hofer Tamás: Az átányi gazdálkodás ágai. = Néprajzi Közlemények, 1961. 2. sz. 220 p., 5 L; Vők: A monografikus tárgygyűjtés. Az átányi példa. In: Néprajzi Értesítő. A Néprajzi Múzeum évkönyve, 1964. Szerk. Szolnoky Lajos. Bp., 1964. 5-89. p.; Vők: Geräte der Aranyér Bauern. Kopenhagen-Bp., 1974. 678 p. (Publikation Komission der Königlich Dänischen Akademie der Wissenschaften zur Erforschung der Geschichte der Ackerbaugeräte und der Feldstrukturen; 2.); Vök: Arányok és mértékek a paraszti gazdálkodásban. Bp., 1997. XXIII, 528 p.
