Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)
A FORRÁSOK BELSŐ IDŐSÍKJA ÉS A TÖRTÉNÉSZ PERSPEKTÍVÁJA - Kemecsi Lajos: Életutak - hagyatéki leltárak. Tata és Tóváros, 1768-1846
168 Személyes idő - történelmi idő Kemecsi Lajos csaknem megkétszereződött, hiszen ekkorra már 7324 fő volt. Elemzésünk szempontjából lényeges, hogy a mezővárosok társadalma egyértelműen elvált a környező falvakétól, azokénál sokszínűbb volt. Az utóbbi két évtizedben a nemzetközi tapasztalatokat is hasznosító hazai kutatások korábbi vizsgálatok eredményeire építhettek a hagyatéki leltárak területén. 7 Jelen munkámnak nem célja a szerteágazó kutatási lehetőségek és irányok számbavétele, 8 csupán utalok a talán legeredményesebb intenzív lokális kutatások gazdag eredményeire: Benda Gyula keszthelyi, Kocsis Gyula ceglédi vagy Granasztói Péter kiskunhalasi feldolgozásaira. 9 Az elmúlt években az inventárium-kutatás irányai részben módosultak. A mezővárosi tárgyi kultúra kutatása mellett a városi polgárság viszonyait is feltárni igyekvő kutatás folyik az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékén. A hagyatéki leltárak értékeire felfigyelt az elmúlt években egyre inkább felélénkülő mikrotörténeti irányzat is. Több ilyen jellegű vizsgálat egyetlen hagyaték iratanyagának feldolgozására épült. Az így született tanulmányok megkísérelték rekonstruálni egy6 Körmendi Géza: Tata története 1727-től a polgári forradalomig. In: Tata története. 2. köt., 1727-1970. Szerk. Uő. Tata, 1984. 13. p. 7 A kitűzött célok, a megközelítés és az alkalmazott módszerek kialakításában napjainkig ható szerepe volt a német néprajzosok és történészek kutatásainak. így Mohrmann, Ruth Elisabeth; A városi népi kultúra kvantitatív elemzésének lehetőségei és határai. = Ethnographia, 1984. 3. sz. 429-443. p., Uő: Alltagswelt im Land Braunschweig. Statische und ländliche Wohnkultur vom 16. bis zum 20. Jahrhundert. Bd. 1-2. Münster, 1990. XII, X, 806 p. (Beiträge zur Volkskultur in Nordwestdeutschland; 56.); Kultureller Wandel im 19. Jahrhundert. Verhandlungen des 18. Deutschen Volkskunde-Kongresses in Trier vom 13. bis 18. September 1971. Hrsg. Günther Wiegelmann; Schriftleitung Dietmar Sauermann. Göttingen, 1973. 275 p., 8 t. (Studien zum Wandel von Gesellschaft und Bildung in 19. Jahrhundert; 5.); Kulturelle Stadt-LandBeziehungen in der Neuzeit. Hrsg. Günther Wiegelmann. Münster, 1978. VI, 337 p. (Beiträge zur Volkskultur in Nordwestdeutschland; 9.); Roth, Klaus: Historische Volkskunde und Quantifizierung. = Zeitschrift für Volkskunde, 1980. 37-57. p.; Meiners, Uwe: Wohnkultur in süddeutschen Kleinstädten vom 17. bis zum 19. Jahrhundert. Soziale Unterschiede und Wertestrukturen. In: Nord-Süd-Unterschiede in der städtischen und ländlichen Kultur Mitteleuropas. Hrsg. Günther Wiegelmann. Münster, 1985. 420 p. (Beiträge zur Volkskultur in Nordwestdeutschland; 40.) 8 Kemecsi Lajos: Mezővárosi élet a hagyatéki leltárak tükrében. Tata-Tóvárosi hagyatéki leltárak, 1768-1846. = Acta Papensia, 2002. 3-4. sz. 205-216. p. 9 Benda Gyula: A keszthelyi uradalom 1850 előtti hagyatéki és vagyoni összeírásai. 1. [köt.] Keszthely, 1711-1820. Bp., 1988. LXXX, 401 p. (Fontes musei ethnographiae; 1.) 2. [köt.] Keszthely, 1821-1849. Bp., 1995. 343 p. (Fontes musei ethnographiae; 2.) Kocsis Gyula: Hagyatéki leltárak. Cegléd, 1850-1900. Cegléd, 1988. 279 p. (Ceglédi füzetek; 24.) (Mezővárosi és falusi közösségek iratai. Inventáriumok; 2.) Uő: Ceglédi háztartások tárgyi ellátottsága a 19. század második felében. In: Történeti és néprajzi tanulmányok Ceglédről. Szerk. Uő. Cegléd, 1993. 33-46. p. (Ceglédi füzetek; 28.), Uő: Hagyatéki iratok. Cegléd, 1755-1820. Cegléd, 1997. 293 p. (Ceglédi füzetek; 33.) (Mezővárosi és falusi közösségek iratai; 1/1.); Granasztói Péter: Eltűnt mindennapok nyomában. Mezővárosi társadalom a tárgyak tükrében. Kiskunhalas, 1760-1850. = Tabula, 1998. 1-2. sz. (továbbiakban: Granasztói, 1998.) 25-59. p. A tatai irategyüttes kutatásával Árva Judit foglalkozott.
